Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
2020. június 11., 00:112020. június 11., 00:11
Bátor Romániának az a 20 százaléka, amelyik azt tervezi, hogy idén külföldön tölti a szabadságát. Itt nem annyira az a kérdés, hogy fél-e a vírustól vagy sem, hiszen ha – teszem azt – beköltözik egy kis nyaralóba a hegy tetején vagy a tenger partján, ott elhanyagolható esélye van összeszedni a fertőzést ahhoz képest, mintha itthon elmenne lisztért és cukorért egy bevásárlóközpontba. A gond inkább az, hogy Románia, már-már hagyományos módon, ismét „le van maradva” a kulturált világtól. Míg máshol két- és többoldalú egyességeket kötnek arra vonatkozóan, ki léphet be az országba és ki nem, kit karanténoznak be, és kit nem, Románia áll, és nézi, amint elmennek az események mellette. Hiába lehet tudni, hogy június 15-étől megnyílnak a schengeni belső határok, ha nem tudjuk, mi hogy léphetünk be oda, és nem utolsó sorban: mint lesz akkor, amikor hazajövünk.
A miniszterelnök és a kormány intézkedéseit jóváhagyó parlament nem érti, miért hisztiznek az idegenforgalomban dolgozók, hiszen az egész ipar-ág négy százalék alatt hoz a hazai össztermékbe. Valóban? Magyarországi felmérések szerint, ahol az idegenforgalmi ágazat a GDP 8,5 százalékát teszi ki, úgy számolnak, hogy a közvetett bevételekkel együtt ez a szám eléri a bruttó hazai termék 28–30 százalékát. A turista ugyanis nem csak megszáll valahol, hanem eszik is valamit, üzemanyagot vásárol, elmegy múzeumba, beül egy kávézóba, kocsmába, játékot vesz a gyereknek, vásárol valamilyen ajándékot, és még hosszan sorolhatnánk.
Tehát a négy százalék sem négy, hanem legalább tíz, arról nem is beszélve, hogy a turizmus az ország legnagyobb alkalmazója, hiszen hivatalosan 450 ezer embernek ad munkát, ami az alkalmazottak összlétszámának csaknem 10 százalékát teszi ki. De ők nem érnek rá ilyen apróságokkal foglalkozni, elvégre most, a válság közepén ennél sokkal fontosabb, a nemzet sorsát döntő módon befolyásoló dolgokról kell határozni, amit ha megoldanak, egy csapásra minden rendben lesz ebben az országban: le kell szavazni, hogy a romániai magyaroknak ne lehessen ünnepnap március 15-e…
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!