
Harmadik mandátumára készül Baróton Lázár-Kiss Barna András jelenleg is tisztségben lévő elöljáró, aki úgy érzi, az elmúlt években sikerült kimozdítani holtpontról a várost a hozzátartozó falvaival egyetemben.
2020. augusztus 21., 00:152020. augusztus 21., 00:15
– 2012-ben milyen várost vett át a hozzátartozó falvaival együtt?
– Állandó és meddő politikai csatározások miatt egy csőd szélére jutott város vezetését vettük át. A mindennapos csőtörések, gödrös, járhatatlan utak, és egy pattanásig feszült közhangulat volt jellemző. Ilyen állapotok uralkodtak akkoriban Baróton és a hozzátartozó falvakban. Nem volt jövőkép, nem volt semmilyen stratégia, elképzelés. A polgármesteri hivatal is az állandó széthúzások, politikai frusztráció színtere volt, ami nagyban befolyásolta – rossz irányba – a város hangulatát is. Az első és legfontosabb cél akkor az emberek megnyugtatása volt, olyan légkört teremteni mind a hivatalban, mind a városban, hogy lehessen nyugodtan tervezni és dolgozni. Mivel tényleges elképzeléseim és terveim voltak azzal kapcsolatosan, hogy mit hogyan kell csinálni, nem volt idő tétlenkedni.
–Milyen stratégia mentén haladtak a munkálatok?
– Első lépésünk a vízhálózat rendbetétele volt. Útjaink, köztereink állapota és látványa is hagyott kívánnivalót maga után. Ahogy haladtunk az új vezetékek lerakásával, kezdtük is az utak, utcák modernizálását. A város északi részén kezdtünk, teljes egészében felújításra került a Rózsák útja, az 1918. december 1. utca, a Bányász és a Béke utcák. Közművesítettük és leaszfaltoztuk a Kifli negyedet, a Szabadság teret (belevéve a Party-pub előtti útszakaszt és az Új sort). A központból egészen fel a város végéig leaszfaltoztuk a felső Kossuth utcát, erre szükség volt, hiszen az említett útszakasz borzalmas állapotban volt. Új aszfalt került még a Stadion utcában, ami a megújuló sportbázisunknak köszönhetően szintén forgalmas része lett városunknak. De az úgynevezett ipari telepünket sem felejtettük el, az egykori Technika-telep irányába szintén új aszfaltszőnyeget húztunk. Modernizáltuk az utakat Bodosban, következik a bekötőút aszfaltozása is, hasonló munkálatot végeztünk a bodosi letérőtől egészen Bibarcfalva alsó végéig, ahol szintén modernizáltuk a főutat, Kovászna Megye Tanácsával közösen. Ezt a fajta következetes munkát a hozzánk tartozó falvakon is folytatni szeretnénk, erre jó példa Felsőrákos. Ez a település volt a legjobban elszigetelve a külvilágtól, ma vadonatúj aszfaltúton lehet megközelíteni, a településen folyik a közművesítés és a falu között frissen aszfaltozott utak, járdák vannak. Öt faluban pedig ravatalozóházat építettünk.
–Mi a helyzet az iskolákkal, a kulturális és egészségügyi intézményekkel?
– Partnerségre, együttműködésre törekedtünk. Olyan programokban és pályázatokban vettünk részt, amelyből a város a hozzátartozó falvaival együtt csak nyerhet. Pályáztunk a megyei tanács programjaira vidéki kultúrházaink és iskoláink felújítása érdekében. Így sikerült felújítani Bodosban az iskolát és a kultúrotthont, Köpecen és Felsőrákoson szintén modernizáltuk az iskolát és a kultúrházat, míg Miklósváron az iskola feljavítására került sor. Szintén kihasználva a megyei tanács vidékfejlesztési programját, sikerült közösen korszerűsítenünk a családorvosi rendelőt Köpecen.
– Baróton is sikerült hasonló beruházásokat megvalósítani e téren?
– A megyei tanács anyagi hozzájárulásával, valamint önerőből kicseréltük az összes nyílászárót a központi iskolaépületen, ahol többek között az 1–8. és a líceumi osztályok is működnek, mindemellett tetőzetjavításra, meszelésre és az illemhelyek feljavítására is sor került. A több mint harminc éve épülő iskolai kampuszban is javában folynak a munkálatok, jelenleg 24 tanterem kialakításán dogoznak. Évtizedek óta nem történt ekkora haladás abban az épületben. Erdővidék egyetlen közkórházát a sírból hoztuk vissza, többek között Cseke Attila egykori RMDSZ-es egészségügyi miniszternek a közbenjárásával. Ma a kórházunk működőképes, akkreditált intézmény. Úgy gondolom, hogy a helyi tanács, a kórház vezetősége, a környező községek és a megyei tanáccsal való közös együttműködésnek köszönhetően olyan egészségügyi központja van ma Erdővidéknek, ahol megfelelő módon el tudják látni a betegeket. Működik az állandó háziorvosi és elsősegély ügyeletünk is.
– Nemrég adták át a tűzoltógarázst Baróton…
– Nagy örömömre szolgál, hogy a 2012-ben átadott mentőállomás mellett ilyen modern tűzoltógarázst sikerült felépítenünk közös erőből, hiszen ebben partnereink voltak az erdővidéki községek és a megyei tanács. Így lett a térségnek olyan profi tűzoltó- és katasztrófavédelmi egysége, amely szakszerűen el tudja látni feladatát. Ez is jól bizonyítja a közös munka és a partnerség erejét.
– Említette a megújult sportbázist, mesélne röviden erről is?
– Lépésről lépésre építkezünk. Kialakítottunk egy salakos teniszpályát, majd elkészült a műfüves pályánk is, felújítottuk az öltözőt kívül-belül. Rendbe tettük a füves pályánkat is, amit a megyében a legjobb pályák között jegyeznek. Az edzőpályán hetente több mint száz gyerek fordul meg a működő fociakadémiának köszönhetően. Anyaországi segítséggel felújítottuk a lelátót, a nagycsapatunk pedig nem a kiesés ellen küzd, hanem osztályában a legjobb csapatok egyike megyeszinten.
– Többször említette az interjú során a város–községek–megyei tanács együttműködési tengelyt. Ez lenne az Erdővidékben való gondolkozás lehetősége és egyben a jövő?
– Ezt nemcsak mondjuk, hanem számtalan megvalósításunk is ezt igazolja: csak úgy jöhettek létre ezek az eredmények, hogy együttműködünk a környező polgármesteri hivatalokkal, jó kapcsolatot ápoltunk a megye vezetésével és hallatjuk a hangunkat, ha kell, Bukarestben is. Úgy érzem, ez ad egyfajta biztonságérzetet is ebben az eléggé kiszámíthatatlan világban. Tisztában vagyok azzal, hogy vannak elmaradt dolgaink, megoldatlan problémáink, de hiszek abban, hogy csak a következetesen végzett városvezetés hozza meg azt az eredményt, amire az itt élőknek hosszútávon szüksége van. Ugyanakkor jogos elvárás a lakosság részéről, hogy naprakész tájékoztatást nyújtsunk a városban zajló munkálatokról, tervekről, éppen ezért a továbbiakban jobban odafigyelünk erre, élve a közösségi média nyújtotta lehetőségekkel.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!