Folynak a tárgyalások a cégekkel

– Mi célból hozták létre az alapot?

– Ez egy régebbi ötlet, a folyamat is elég hosszú volt, de végül júniusban sikerült bejegyezni a tőkealapot. Amióta Zabolán élek, azt látom, hogy nagyobb beruházások, befektetések terén tőkehiány van. A régióban, de egész Romániában gyártanak alaptermékeket – lehet ez mondjuk búza, de ipari termék is –, aztán ezt valahol külföldön válik kész termékké, és úgy kerül vissza az országba. Itt szeretnénk változtatni, ebbe a részbe befektetni, eljutni oda, hogy a termelőláncból minél több maradjon a határokon belül. Lehet bankhoz fordulni, de nehéz, főleg akkor, ha nem érti pontosan a pénzügyi világ, hogy a cég mit akar, merre szeretne fejlődni. A bankok évente több ezer céget vizsgálnak, mi egy-két-három egységre összpontosítanánk. De mindenféle pénzügyi haszon mellett nagyban motivál az a tény is, hogy rengeteg fiatal megy külföldre dolgozni, ezt pedig minél több biztos munkahellyel lehet visszatartani. Sok nyugati vállalatnál találkozhatunk erdélyi munkásokkal, tehát léteznek szakképzett emberek. Minél tovább jutunk egy céggel, annál több munkásra lesz szükségünk.

– Milyen profilú cégekbe fektetnének be? Mivel kell rendelkeznie egy vállalatnak ahhoz, hogy beszálljanak?

– Alapvetően élelmiszer- és feldolgozóiparban gondolkodunk. Nem zárunk ki semmit, de ebben a két iparágban látom a potenciált. Olyan múlttal rendelkező cégekbe szeretnénk befektetni, ahol nemzedékváltás van, ahol egy kifejlődött vállalatnál nincs utód, vagy ha a cég szeretne külföldi piacra jutni, és ebben kellene partner vagy tőke, akkor ezek lennénk mi. Ez nem start up finanszírozás, létező, viszonylag nagy cégeket keresünk, amely évente tízmillió euró fölötti üzleti forgalommal rendelkezik. A klasszikus modell az, hogy jön egy befektető, fejleszti a vállalatot, aztán néhány év múlva tovább adja. Mi indulásból nem így állunk hozzá, hosszabb távban gondolkodunk. Azért koncentrálunk erre a régióra – ami alatt Székelyföldet, Erdélyt értem –, mert itt élek, ez átláthatóbb, könnyebben kontrolálható, mint, ami távolabb van. Továbbá ilyen befektetési alap, ami erre a régióra fókuszál, tudomásom szerint még nem volt.

– Folynak már egyeztetések cégekkel?

– Igen, több céggel is tárgyalunk, úgy gondolom, hogy év végére legalább egy tranzakciónak a végére érhetünk. De ez nyilván hosszabb folyamat, át kell vizsgálni a céget, tárgyalások sokaságát kell folytatni, közös stratégiát kialakítani, ami mindkét félnek megfelel és működik. Mi kizárólag többséget szeretnénk a cégből, amely történhet közvetett vagy közvetlen módon, tehát többség a részvényben, vagy a döntő szerepben. Legtöbbször személyes kapcsolaton alapulnak az egyeztetések, a kommunikáció, a megkeresés, de nemrég például írt egy nagyobb cég képviselője, akit én nem ismerek egyáltalán, ő azonban hallott erről, és írt, hogy beszéljünk. Nyitottak vagyunk bárkivel tárgyalni.

– Hány embert és mennyi pénzt foglal magába jelenleg az alap?

– Ketten vagyunk, én és egy stratégiai partner, ketten szeretnénk ezt fejleszteni. Előfordulhat azonban, hogy az Európai Beruházási Bankhoz fordulunk olyan forrásokért, amelyeket ebben a régióban lehet befektetni. A mostani tőkealap hétmillió euró. Hogy sok vagy kevés, ez relatív, minden attól függ, hogy mibe fektetünk bele.