Fiatal község, látványos haladás

Zajlik a templomjavítás

A kézdialmási önkormányzat partnerségben a lemhényivel az utóbbi években számos más teendő mellett azt szorgalmazta, hogy a környék egyik leglátványosabb és egyben legértékesebb műemléképületét, a Szent Mihály hegyet koronázó barokk templomot felújítsa. Gyulafehérváron pályáztak, kudarc érte őket, de szerencsére felkerültek a támogatottak listájára, és el is startolt a felújítás. „Július elsejétől dolgozik a cég, jelenleg a várfal és a templomfal omladozó vakolatának a leverése zajlik. Elvittek egy régi padot restaurálni, én fényképen láttam, nem is hittem a szememnek, hogy ilyen munkát lehet végezni. Mi kivezettük a villanyt, megépítettük az utat. Régészek is vannak, akik feltárást végeznek, szerintem sok érdekességre fény derül” – részletezte az aktuális munka főbb tudnivalóit Molnár, aki szívügyének tekinti, hogy az építmény régi pompájába kerüljön vissza, és turistacsalogató látványosság legyen a használható templomon kívül a 2021. novemberi határidőre.

Megtekintettük az épületet, szakemberek felügyelete mellett több munkás dolgozott, a vakolat eltávolításával foglalkoztak. Az oldalsó bejáratnál máris találtak érdekességet, kiderült, hogy régen ablaknyílások voltak, azokat visszaállítják eredeti állapotukba – magyarázták érdeklődésünkre.

Bővülő, fejlődő infrastruktúra

Minden település legnagyobb problémáját az infrastruktúra képezi, ennek kapcsán Kézdialmás nagyon jó helyzetben van, minden évben bővítették az aszfaltozott utak számát, és a folyamat nem áll le. „Aki meglátogatja a községet, azt láthatja: az elmúlt években egyre több utcát aszfaltozunk, és nem téves az a szám, hogy 71%-a a községi utaknak bitumennel van burkolva. Ide tartozik természetesen az Almásrétre vezető út is, de az is a község részét képezi, ott van az egyes házszámunk. Jelenleg a tervezővel tárgyalunk, hogy három újabb utcára készüljön el a projekt, így a Baksa utcában 200 méteren aszfaltoznánk, 800 méteren érintett a Kapu utca és a Fűzfalu rész, ide betonozott sáncokat is létesítünk, Csomortánban a Várhegy utca van tervbe véve, ezt összekötnénk az Iskola-ággal, ez újabb 600 métert jelent. Mindkét településen az esővíz elvezetése okozza a főbb gondot, így a terv ennek figyelembevételével készül. A költségek nem kicsik: a Szent Mihály-hegyre vezető út egyedül 820 ezer lejbe került, ezt saját költségvetésből és a megyei tanács támogatásával sikerült megvalósítani” – magyarázta Molnár István.

Az infrastruktúrához tartozik a víz- és szennyvízhálózat bővítése is. „Tudatában vagyok, hogy már a csomortániak is megunták az ígérgetést, de nagyon lassan zajlik a folyamat. Telekkönyveztettük az összes csomortáni utat, ami után elkészült a szennyvízhálózat rajza és az ülepítő állomásunk bővítési terve is. Az iratcsomó a Vidékfejlesztési Alapnál (PNDL) van, 5,6 millió lejbe kerül a kivitelezés. Kaptunk egy levelet, egyelőre a finanszírozási pótlistán vagyunk. 2018. október 3-ától ott van az iratcsomó, de mivel 2000 lakos alatt vagyunk, várólistára helyeztek. Időközben, most szeptember másodikán az Országos Befektetési Alaphoz (CNI) is letettem a dokumentációt annak reményében, hogy valahol előrelépés történik ez ügyben” – részletezte a gondokat Molnár.

Az infrastruktúra javítását egy idén vásárolt traktor és pótkocsi, valamint egy nagyobb erőgép is segíti.

Egyház és iskola

„Nagyon jó a kommunikációnk az egyházzal és a tanügyi intézményekkel. Közös összefogással sikerült a leégett tornatermet újraépíteni, ez Tamás Károly iskolaigazgató úr és az önkormányzat közös munkájának az eredménye. 2012-ben adtuk át az új iskolaépületet, most a tornaterem felújításával egy időben az udvart is sikerült szépen rendezni. Csomortánban az iskola folyosóit lecsempéztük, korábban a nyílászárókat és a tetőt is cseréltük ki.”

A régi iskolaépületnek is rendeltetést találtak: a Böjte Csaba-féle családi otthont is befogadó, 18 gyerekkel délutáni oktatással működő épületben nyugdíjas klub és ifjúsági terem alakul hamarosan ki. „Idén sikerült pénzt kiszorítani és a tetőt megjavítani, megkezdtük a belső tér újraalakítását. Átépítettük a termeket, mellékhelyiséget alakítottunk ki, közben az épület elejénél betonnal burkoltuk a sáncot, a templomtól is sikerült az esővizet elvezetnünk. Az ifjúság egyik kedvelt találkozóhelyévé vált a községháza melletti park is, ahol polgári esküvőket is szívesen tartanak a helybeliek. Amúgy előző években az ifjúság eléggé aktívan tevékenykedett, beszálltak különféle rendezvények szervezésébe, azon kívül a falu idősebb lakosaira is figyelmet fordítanak különféle megmozdulások alkalmával.

Az egyházzal együttműködésben Almásréten ifjúsági tábor körvonalazódik, evégett tavaly a Bethlen Gábor Alapítványnál pályáztak és nyertek, elkészült egy tekintélyes lefödés, illetve kiöntötték az alapját egy nagyobb épületnek. „Ez a tábor elsősorban a kézdialmási és csomortáni gyerekeknek készül, de alkalomadtán a környékbeli gyerekeket is befogadhatja” – részletezte az egyházi tulajdonban levő területtel és létesítménnyel kapcsolatosan elképzeléseket.

Mérik a földeket, telekkönyveznek

A falun élők fő megélhetését a mezőgazdaság jelenti, így folyamatosan az utóbbi két és fél évben zajlik a földek újramérése. „A síkságnak 65 százalékát sikerült újratérképezni, úgy láttam, az emberek is elégedettek a méréssel, meg is érkeztek az első telekkönyvek. Nem azt mondom, hogy gőzerővel, de elég jól haladgatunk, ezelőtt két héttel (augusztus utolsó, szeptember első napjaiban – szerk.) is vagy hetven hektárt mértünk újra. 1432 hektárból 850 hektár van újra feltérképezve. Ezúton is köszönöm a lakosság megértését, türelmét és hozzáállását ehhez, mert ez senkinek sem könnyű, de egyszer muszáj megcsinálni” – fejtette ki a korábbi elöljáró.

Együttműködés a megyével

Egy sor munkálat és elképzelés nem valósulhatott volna meg, ha nincs meg a megyei tanáccsal való szoros együttműködés. „A megyei önkormányzat is besegített a tornatermünk újraépítésébe, az aszfaltozást is segítették, így a 12B községi utunk finanszírozásába 50 százalékkal szálltak be, de a többi projektünket is felkarolták. Bizton állítom, hogy az elmúlt 16 esztendőben, ha nem lett volna meg az együttműködés megyei és országos szinten, akkor nem így nézne ki a község” – summázott Molnár István.