Feszült hangulat a tanügyben

Teljes átverésnek nevezte Nagy Gábor azokat a híreket, amelyek a hét végén jelentek meg a központi és helyi médiában arról, hogy a tanügyi szakszervezetek megegyeztek volna a minisztérium képviselőivel. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Kovászna megyei elnöke szerint megegyezésről szó sincs, sőt, a helyzet rosszabb, mint néhány hónappal ezelőtt.

Valamilyen megbeszélés valóban volt, de hogy megegyezés született volna, az egész egyszerűen nem igaz – mondta el megkeresésünkre a szakszervezeti bizalmi, aki hozzátette: ilyet, hiteles forrásból, nem is mondott senki. (Igaz, ami igaz, az egyszerű külső szemlélő előtt sem volt világos, hogy milyen minőségében nyilatkozik a legutóbb Kelemen Hunor állampolgárságának megvonását követelő, legalábbis homályos hátterű Alexandru Cumpănaşu, a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció nevű civil szervezet elnöke arról, hogy mit tárgyalt a tanügyi szakszervezet a kormánnyal és a többi nyilatkozó neve sem mind volt ismert – szerk.).

Nagy Gábor szerint „óriási átverésnek” vagyunk tanúi. A PSD kormányprogramjában, amivel lazán megnyerte a választásokat, még azt írta, hogy a tanügyben 50 százalékkal nő majd a nettó átlagbér – mondja Nagy. Ezt a választások után is sűrűn hangoztatták, mi több, az első határidő is ki volt tűzve: 2017. július 1-je, ettől a dátumtól kezdve 25 százalékos béremelést kellett volna kapnunk. Erre „természetesen” nem került sor, mert azt mondták, hogy majd az egységes bértörvény megold mindent – teszi hozzá.

– Az egységes bértörvény nem oldott meg semmit, most meg azzal a mesével jönnek, hogy 2018. január 1-jétől kapunk 3, március 1-jétől pedig további 22 százalékot. S elvárják, hogy ezt el is higgyük. Ebből szerintem az lesz, hogy a 3 százalékot hatalmas nagy csinnadrattával megadják, a 22 százalékot pedig már most elfelejthetjük – vélekedik a Mikes Kelemen Főgimnázium tanára.
A FSLI Kovászna megyei elnöke szerint a tényleges tárgyalásokra a jövő héten kerül sor Bukarestben, de „csodákra nem kell számítani”. A szakszervezeti bizalmi arra számít, hogy az ősz folyamán tiltakozó akciók lesznek azért, hogy megpróbálják jobb belátásra bírni a minisztérium képviselőit. Nagy Gábor véleménye szerint azonban nem csak az a gond, hogy az 1989-es események után egyetlen kormány sem akart igazán színvonalas oktatást, hanem az is, hogy „lázítani egyre nehezebb”, mert a fiatal tanárgeneráció „elveszítette forradalmi felfogását”.

– 1989 után legalább 25 tanárgeneráció elment nyugdíjba, sokan más területre váltottak, és helyettük olyan emberanyaggal telt fel a tanügy, akikben semmi forradalmi hév nincs, akik lehajtott fejjel és lesütött szemmel élik mindennapi életüket. Ezeket az embereket nem könnyű harcba vinni, még saját érdekükben sem – szögezte le a szakszervezeti vezető.
A hírcsatornák a hét végén olyan híreket tettek közzé, hogy „megegyezésre jutottak” a fizetésemelésről az oktatási minisztérium és a tanügyi szakszervezetek képviselői.