Felmérés: a romániaiak közel fele szerint a televíziócsatornák révén terjednek az álhírek

Arra a kérdésre, hogy honnan tájékozódnak leggyakrabban, a megkérdezettek 53,1%-a a televíziós csatornákat, 21%-a a közösségi oldalakat, 15,5%-a az újságokat, folyóiratokat és online kiadványokat, 7,7%-a a rádióállomásokat említette, 2,7%-a pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A válaszadók 49%-a szerint a televíziós csatornákon keresztül terjed a leginkább a félretájékoztatás és az álhírek (júniusban még 52,6% állította ezt), 35,3% szerint a közösségi oldalakon (a júniusi 34,9%-hoz képest), 7,9% szerint az újságok és folyóiratok révén (a júniusi 4,4%-hoz képest), 1,8% szerint a rádiókon keresztül (a júniusi 2,3%-hoz képest). 6% nem tudta a választ vagy nem akart felelni a kérdésre (a júniusi 5,8%-hoz képest).

A felmérés szerint a megkérdezettek 55,6%-a úgy véli, hogy az elmúlt hónapokban nagymértékben volt kitéve álhíreknek, félretájékoztatásnak (júniusban a megkérdezettek 50,1%-a, márciusban 55% válaszolta ezt), 40,8% pedig úgy gondolja, hogy kevés vagy nagyon kismértékben vagy egyáltalán nem volt kitéve álhíreknek, félretájékoztatásnak (szemben a júniusi 45,6%-kal és a márciusi 42,6%-kal). 3,6% nem tudja, vagy nem válaszolt erre a kérdésre (szemben a júniusi 4,3%-kal és a márciusi 2,5%-kal).

A felmérésben résztvevő alanyok 18,5%-a szerint Romániában a propaganda, a félretájékoztatás és az álhírek fő forrása az Európai Unió (júniusban még 13,8%-uk gondolta így). Ezt követi Oroszország 18,1%-kal (a júniusi 25,2%-hoz képest), Kína - 14,3% (júniusban 12,2%), az USA - 7,3% (júniusban 7,9%), Magyarország - 6,9% (júniusban 8%) és Németország - 2,2% (júniusban 3,5%). A megkérdezettek 2,7%-a úgy véli, hogy egy másik ország támogatja a félretájékoztatási akciókat Romániában (júniusban 2,1% volt ez az arány), 30% pedig nem tudja vagy nem válaszolt (júniusban 27,3%).

Dan Andronache, aTrue Story Project (TSP) alelnöke szerint a társadalom jelenleg jobban érzékeli az álhíreknek való kitettséget, mint korábban, de ez nem érvényes a veszélyeztetett társadalmi rétegekre. Ez azt jelenti, hogy egyrészt nagy szükség van a kritikus információértékelési eszközök bevezetésére a tanügyben, másrészt pedig indokolttá teszi egy olyan informális online és offline rendszer felépítését, amely a társadalom egészét szólítja meg.

Remus Ştefureac, a Strategic Thinking Group elnöke szerint az álhírek és a valóságról beszámoló hírek megkülönböztetésének képességét oktatással, képzéssel lehet fejleszteni. Ha ez hiányos, akkor automatikusan csökken a bizalom az összes információforrás iránt, beleértve a megbízható forrásokat is, hisz azokkal sikeresen versenyeznek a hamis hírek terjesztői - figyelmeztetett a szakember.

A közösségi bizalmatlanság: Nyugat vs Kelet - a nacionalista áramlatok erősödése a félretájékoztatás és az álhírek korában című közvélemény-kutatást szeptember 15-e és 27-e között végezték egy 1204 fős reprezentatív mintán, a Strategic Thinking Group think-tank megbízásából. A felmérés hibaküszöba 2,8 százalék.

(Agerpres)