Felelősségvállalással akarja elfogadtatni a jövő évi költségvetést a kormány

Romániában még nem volt példa rá, hogy a büdzsét ilyen módszerrel emeljék törvényerőre, és nemcsak a szociáldemokrata ellenzék, hanem a kormánynak parlamenti támogatást biztosító jobbközép pártok egy része is alkotmánysértőnek, de legalábbis aggályosnak tekinti a kormányon lévő PNL szándékát.

Ludovic Orban azt mondta: az a célja, hogy december 31-ig hatályba lépjen a költségvetési törvény, és számára december 23-a tűnik a "legalkalmasabb" dátumnak arra, hogy bejelentse a felelősségvállalást a parlament előtt. A kormányfő korábbi nyilatkozataiban többször utalt rá: attól tart, hogy a parlamenti vita során a jövő évi parlamenti választásokra készülő törvényhozók egymást túllicitálva fognak irreális - többletkiadásokat feltételező - módosításokat javasolni, amelyek elfogadását a PNL kisebbségi kormánya nem tudná megakadályozni.

Módosító indítványok beterjesztését a kormányzati felelősségvállalás is lehető teszi, de ezek közül csak azok kerülnek be a törvénytervezetbe, amelyeket a kormány jóváhagy.

A kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament. Ha a törvényhozás három napon belül nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a bizalmatlansági indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.

A 2020-as évi költségvetést így is jelentős, a hazai össztermék (GDP) 3,6 százalékát kitevő hiánnyal tervezte meg a kormány.

A kabinet a korábbi évekkel megegyező 10 százalékos növekedési ritmussal, 358 milliárd lejes bevétellel számol, míg a tervezett kiadások 399 milliárd lejes szintje a korábbi évekénél mérsékeltebb, 7 százalékos növekedést mutat. A kabinet előrejelzései szerint a román államháztartási hiány csak 2022-ben fog visszatérni az uniós szerződésben vállalt 3 százalékos szint alá, mivel még 2021-ben sem tudják leszorítani a GDP 3,3 százaléka alá.

Az államháztartási hiány idén a GDP 4,4 százalékát fogja kitenni. A másfél hónapja hivatalba lépett Orban-kabinet azt állítja: ezért az előző szociáldemokrata kormány felelős, amely szerinte tudatosan túlbecsült költségvetési bevételeket tervezett be, hogy megteremtse a jogalapot populista intézkedéseihez, a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak emeléséhez.

Ludovic Orban szerint a közpénzek felhasználása "kiváltságok létrehozására" és a polgárok közötti "diszkrimináció" megteremtésére "meglehetősen széleskörű" gyakorlat volt.

"A fiskális semlegesség, az egyenlőség a törvény szempontjából és implicit fiskális szempontból alapvető dolgok, amelyek erkölcsi kérdések, nem is beszélve a közkiadások erkölcséről. És ez ügyben, sajnos, Romániában nem csak sok politikus, hanem sok véleményformáló is megvalósíthatóként mutat be sok megvalósíthatatlan dolgot. Nem növelhetsz egy jövedelmet, ha nincs forrásod" - szögezte le Orban.

Példának a bértörvényt hozta fel, azzal érvelve, hogy az állami szektor a magánszektor versenytársa lett.

"Azt tervezték, hogy megduplázzák a fizetéseket, négy év alatt évente 25%-kal növelve a béreket, egyes kategóriák esetében pedig előre hozták a bérnövekedést, és ebben az évben ismét kellene egy előre hozott bérnövelést adjunk. Oda jutottunk, hogy az állami szektorban magasabbak a bérek, mint a magánszektorban. Az állami szektor a magánszektor versenytársa lett" - fejtette ki a kormányfő, aki szerint a bukaresti állami vállalatoknál a szakterület átlagához képest 35-40%-kal magasabbak a fizetések, miközben szinte semmilyen tevékenységet nem folytatnak.

"Oda jutottunk, hogy a legtöbb állami vállalatnál nem csak bérek vannak beépített növekedési rendszerrel, hanem mindenféle pótlékok, élelmezési juttatások, vakációs utalványok (...). Nem hozhatsz létre egy olyan rendszert, amely valójában letöri a munkaerőpiacot, és pontosan azokat érinti hátrányosan, akik előre viszik a gazdaságot, és akik fejlődést és gazdasági növekedését biztosítanak" - mondta Orban.

Elkülönítettek összegeket a bér- és nyugdíjemelésre

A 2020-as költségvetésben elkülönítettek összegeket a szeptember 1-jétől esedékes nyugdíjemelésre, és van pénz a bérek növelésére is - hangoztatta hétfő este a román közszolgálati televízió műsorában Ludovic Orban miniszterelnök.

Kifejtette: a jövő évben összehasonlító tanulmányokat készítenek más nyugdíjrendszerekkel, hogy egy olyan nyugdíjtörvényt dolgozzanak ki, amely "megáll a lábán". A miniszterelnök bírálta a korábbi kormányt, amely - meglátása szerint - "hasból" emelte a béreket és nyugdíjakat.

Azt mondta: Románia "egyelőre" nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz kelljen fordulnia segítségért.

Véleménye szerint "nem korrekt", hogy a polgármesterek speciális nyugdíjat kapjanak addig, amíg az alkotmánybíróság nem határoz a közigazgatási törvénykönyv ügyében emelt óvásról.

A miniszterelnök 75%-ra becsülte annak esélyét, hogy a 2020-as költségvetést felelősségvállalással fogadja el a kormány, és 25%-ot adott annak, hogy parlamenti vitát tartsanak.

Jónak tartja Klaus Johannis a 2020-as állami költségvetés tervezetét. Az államfő szerint a parlamenti felelősségvállalás maradt az egyetlen esély a kormány számára, hogy ígéretének megfelelően év végéig elfogadja a büdzsét.

A Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában Johannis kedden azt mondta, mivel kevés idő van már hátra karácsonyig és újévig, és a kormány ígéretet tett arra, hogy az esztendő végéig elfogadja a 2020-as állami költségvetést, a parlamenti felelősségvállalás maradt az egyetlen valós megoldás erre, a többi lehetőség időszűke miatt nem kivitelezhető. "Én magam is támogatnám a parlamenti felelősségvállalást" - tette hozzá.

A Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke, Marcel Ciolacu ama kijelentése kapcsán, miszerint alakulata alkotmányossági kifogást emel a költségvetési törvény ellen, ha a kormány felelősségvállalással próbálja meg hatályba léptetni azt, Johannis azt mondta, meggyőződése, hogy "végül a józan ész fog győzni", hiszen mindenki tudja, hogy a költségvetésre szükség van, és elfogadásának késleltetése nem szolgálná senkinek a javát.

Az elnök rámutatott, jónak tartja a kormány által kidolgozott jövő évi költségvetést, mert az előirányozza a szükséges összegeket minden szakág számára, lehetővé teszi a gazdasági növekedés fenntartását, ugyanakkor biztosítja a "pozitív bérezési és nyugdíjpolitika" folytatását.

Johannis kiemelte, a "csődöt mondott szociáldemokrata kormányok miatt" nem sikerül 3 százalék alatt tartani jövőre az államháztartási hiányt, de mindenképpen kisebb lesz, mint az idei deficit, az elkövetkező években pedig minden bizonnyal 3 százalék alá csökken majd.

Az államfő kifejtette, beruházásokra is különített el alapokat a kormány, és ezúttal ezek meg is fognak valósulni - állítja -, ellentétben az előző kabinetek gyakorlatával, amikor a befektetésre szánt összegeket belefoglalták ugyan a büdzsébe, utána azonban "gyorsan nyomuk veszett".

Az egészségügyi és a fejlesztési tárca büdzséjének csökkentésével kapcsolatban az elnök azt mondta, meggyőződése, hogy a már elkezdett és fontos projektekre előirányozták a szükséges összegeket. "Nagyon nehéz körülmények között született meg ez a költségvetés, a kormánynak számos korlátozó tényezőt figyelembe kellett vennie" - nyomatékosította Johannis.

(MTI/Agerpres)