Ez okozhatja a rekorddöntő hőhullámokat

Nemcsak a melegedés mértéke, hanem a gyorsasága is okozhatja azokat a hőhullámokat, amelyek hőmérsékleti rekordokat idéztek elő Kanada nyugati részén és Szibériában a múlt hónapban - állapították meg kutatók a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban.

Székely Hírmondó

2021. július 28., 11:192021. július 28., 11:19

Az eredmények szerint valószínűleg még több forró nap vár az emberiségre a következő évtizedekben.

"Mivel a nagyon gyors melegedés időszakát éljük, fel kell készülnünk a gyakoribb forróságra, mely időszakok nagy mértékben szárnyalják túl a korábbi rekordokat" – mondta Erich Fischer, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) munkatársa a témában készült ENSZ klímatudományi értékelés vezető szerzője.

A kanadai Brit Kolumbiát érintő hőhullámban a hőmérséklet 49,6 Celsius-fokra emelkedett, ez több mint 5 Celsius-fokkal több, mint a Kanadában addig valaha mért legmelegebb nap hőmérséklete.

A melegedés jelenlegi mértéke - évtizedenként mintegy 0,2 Celsius-fok - valószínűleg változatlan marad a következő legalább 10-20 évben függetlenül attól, milyen gyorsan képes az emberiség csökkenteni a globális felmelegedésért felelős szénszennyezést, figyelmeztettek a kutatók.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezésére a következő évtizedekben tett erőfeszítések azonban kifizetődnek a későbbiekben.

Eddig a tudósok elsősorban arra összpontosítottak, hogy mennyit emelkedett a hőmérséklet a referenciaként használt időszakokhoz képest, nem pedig arra, milyen gyorsan növekedett a hőmérséklet.

Klímaváltozás nélkül arra lehetne számítani, hogy a hőmérsékleti rekordok egyre ritkábbakká válnának. Fisher szeirnt ha a globális átlaghőmérséklet stabilizálódik, például a párizsi egyezményben kitűzött cél szerint a 19. századi érték felett 1,5 Celsius-fokkal nő, a drámai új rekordok jóval ritkábbak lennének.

Azonban "a klíma úgy viselkedik, mint egy szteroidokat használó atléta", aki a teljesítménynövelő szerek hatására egyre jobb és jobb teljesítményt nyújt – véli a szakértő.

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi mértéke változatlan marad, 2100-re az átlaghőmérséklet 3 Celsius-fokkal is emelkedhet.

(MTI)