Európában ez volt a második, a világon a negyedik legmelegebb június

A Copernicus-program műholdak, repülőgépek és meteorológiai állomások több milliárd mérésének számítógépes elemzései alapján állapítja meg a világ hőmérsékleti értékeit.

„Lassan hozzászokunk, hogy mostanában minden évben vannak olyan helyek a világon, ahol rekordmeleget mérnek. A meteorológust nem az döbbenti meg, hogy több a hőhullám, hanem az, hogy a hőmérsékleti rekordok ilyen nagy különbségekkel dőlnek meg” – mondta Peter Scott, az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálatának professzora a BBC-nek.

Kanadában és az Egyesült Államok számos északnyugati városában akár öt Celsius-fokkal is meghaladták az idei értékek a korábbi csúcsokat. A tavalyi szibériai hőhullám idején egyes rekordértékek több mint öt fokkal nőttek január és június között.

A brit meteorológiai szolgálat tanulmánya azt állapította meg, hogy az orosz régióban tapasztalt hőmérsékleteket szinte lehetetlen lett volna elérni ember okozta klímaváltozás nélkül.

A kutatás előrevetíti, milyen eredmények várhatók az észak-amerikai hőhullámot vizsgáló tanulmányoktól. Az első kalkulációk arra utalnak, a Kanadában tapasztalt hőmérsékleti értékek valószínűsége nagyon csekély lenne klímaváltozás nélkül.

„Ez azt jelzi, hogy az átlaghőmérséklet változásai nemcsak a szélsőséges, hanem a rendkívül extrém hőmérsékletek gyors emelkedéséhez vezetnek” – tette hozzá a professzor.

Friderika Otto, az Oxfordi Egyetem környezetváltozási intézetének kutatója szerint a világ nem veszi elég komolyan a hőhullámok gyakoribbá válását. A viharok és az áradások óriási károkat okoznak, drámai előtte-utána képeket lehet készíteni róluk, a hőhullámok után azonban nem láthatók a pusztítás nyomai.

„Ritka, hogy az emberek holtan esnek össze az utcán, inkább csöndesen halnak meg rosszul szigetelt, hűtetlen otthonaikban” – fűzte hozzá Otto, aki a hőhullámot csendes gyilkosnak nevezte.

Gyakran csak hónapokkal a hőhullámok után derül ki az áldozatok száma, amikor statisztikailag kimutatják a többlethalálozások mértékét.

Még ha sikerül is az üvegházhatású gázok kibocsátását drasztikusan csökkenteni, a jövőben akkor is gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat fog a világ tapasztalni, mint jelenleg. Otto szerint a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése mellett költeni kell a jövőben várható hőség elviselését szolgáló intézkedésekre is.

(MTI)