EU-s projekt keretében mérik fel és védik meg a romániai medveállományt

A medvék által leginkább veszélyeztetett romániai településen, Tusnádfürdőn indította útjára a környezetvédelmi minisztérium azt az európai uniós alapokból finanszírozott projektet, amely a barnamedve-populáció felmérésére és az országos medvevédelmi akcióterv gyakorlatba ültetésére irányul.

Székely Hírmondó

2021. szeptember 03., 08:572021. szeptember 03., 08:57

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a projektindítón elmondta: 53,5 millió lejt fordítanak a romániai barnamedve-populáció megfigyelésére és a hosszú távú menedzsmentterv elkészítésére. A projekt elindítása a 2018-ban elfogadott medvevédelmi akcióterv gyakorlatba ültetésének az első jelentős, konkrét lépése.

A miniszter kitért arra, hogy projekt egyik része a medvepopuláció tudományos felmérése és a vadkárok megelőzése. Utóbbi villanypásztorok megvásárlásával és kihelyezésével történik majd. Ugyanakkor olyan menhelyet is létre kívánnak hozni, ahova medvéket lehet áttelepíteni. Úgy vélte, a menhely megnyugtató módon rendezné az áttelepítés problémáját. Korábban ugyanis a legtöbb áttelepített egyed rövid időn belül visszatért, és további gondokat okozott.

Az RMDSZ-es miniszter emlékeztetett arra is, hogy a kormány a közelmúltban olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a lakott területen történő medvetámadás esetén az azonnali beavatkozást. Ez a jogszabály lehetővé teszi a vadak elűzését, altatását és áthelyezését, illetve eutanáziáját vagy kilövését is. Mint megjegyezte, a jogszabályt a szenátus illetékes szakbizottságai szerdán ellenszavazat nélkül kedvezően véleményezték.

Romániában az elmúlt években túlszaporodott a medveállomány, miután 2016-ban betiltották a medvevadászatot. A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített állománybecslés szerint az országban 6450 és 7200 közötti a vadon élő medvék száma. A medvepopuláció megőrzésére 2018-ban kibocsátott akcióterv szerint a nagyragadozók 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne.

(MTI)