Erdély-szerte megkondultak a harangok a magyar egyházak templomaiban

Erdély-szerte megkondultak a harangok csütörtök délután, romániai idő szerint 17:30-kor a trianoni békeszerződés száz évvel ezelőtti aláírásának időpontjában.

Székely Hírmondó

2020. június 05., 08:052020. június 05., 08:05

A koronavírus-járvány elleni hatósági intézkedések miatt valamennyi centenáriumi megemlékezés szabad téren, általában a templomok előtt, az emlékműveknél zajlott.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Csíksomlyón, a Székely Hadosztály emlékművénél koszorúzott és mondott beszédet. Úgy vélte: a Trianoni döntés miatti mérhetetlen fájdalom és "az égig érő igazságtalanság" mögül mégis fölfénylik valami biztató. Csodának nevezte, hogy a magyar közösség 100 évvel a tragédia után is ott van a szülőföldjén, él és tervez, építkezik, újrateremti az otthonát.

"Ez csakis azért történhetett meg, mert volt ennek a közösségnek hite, kitartott a remény, és meg akart maradni" - tette hozzá.

A politikus szerint Trianon megtanította az erdélyi magyarságot arra, hogy akkor is tudjon boldogulni, amikor magára marad, akkor is talpra tudjon állni, amikor csak magára számíthat. Szerinte a reményt élteti az is, hogy 2020-ban már van valós nemzeti szolidaritás, és "bár a kiterjesztett magyar állampolgárság a trianoni szerződést nem írta felül, de meghaladta, (...) az országhatárokat csupán fizikai határnak láttatja".

Kelemen Hunor szerint ideje lenne felhagyni azzal, hogy az erdélyi magyarságot a román állam több intézménye nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti. Megjegyezte: jobb célokra lehetett volna használni azt az energiát, amelyet a román állam az elmúlt száz évben a homogén, magyaroktól mentes nemzetállam építésére, az erdélyi magyarság pedig identitása védelmére fordított.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) több mint száz településen helyezte el az emlékezés koszorúit olyan emlékműveknél, amelyek az első világháborút vagy az ezeréves magyar államiságot idézik. A megemlékezések általában szűk körben beszédek nélkül zajlottak. Több helyen azonban elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

Az előre közölt helyszínekre kivonult a román rendőrség és csendőrség, és általában lefilmezték a megemlékezőket.

A román hírügynökségek nem számoltak be arról, hogy bárhol is rendbontás történt volna.

(MTI)