Ellenzékváltás?

Az elmúlt héten az anyaországi politikai közéletet az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplésének témája uralta. Mint várható volt, a Terror Háza igazgatójának, Schmidt Máriának, a kárpátaljai Orosz Ildikónak és Orbán Viktornak a beszédét sokkal többen hallgatták, mint ahányan részt vettek az összes többi helyszínen együttvéve a kormányellenes tüntetésekbe torkollott ellenzéki megemlékezéseken.

A Jobbik csapata a Corvin-közi Sneider-hiszti után este a tévészékházhoz vonult, ahol, miként arra Volner János frissen kizárt alelnök rámutatott, a pártaktivisták vezényszóra randalíroztak. Egy felvételen hallani is lehet, amint egyik részvevő mondja a másiknak, hogy akkor kell dobálni a tojást, amikor a pártigazgató, a Jobbik szürkeeminenciása, Szabó Gábor szól. Ez volt hivatott jelképezni a „nép” elégedetlenségét a „hatalommal”, és a választói tiltakozást az „Orbán-diktatúra” ellen. Az ellenzéki oldal magát balra soroló részénél sem sokkal jobb a helyzet, ott az egyik volt LMP-s a másikat fúrta meg a szónoklista vonatkozásában.

Mindeközben Gyurcsányék képviselői illuminált állapotban levő vezetőjükkel a parlament lépcsőjén töltötték az éjszakát, tiltakozva az ellen, hogy a kormány kezdeményezésére az országgyűlés megszavazta a közterületen való életvitelszerű tartózkodás betiltását, és végre felszámolta azt az abszurd helyzetet, hogy minden télen emberek fagynak meg köztereken. Elképesztő egyébként az a szemforgatás, amivel mintegy vezényszóra a luxusbaloldal képviselői a hajléktalanok „védelmezői” lettek. Védik az emberek azon jogát, hogy köztereken éljenek és haljanak, ahelyett, hogy igénybe vegyék – akár kényszer hatására is – az állami hajléktalan-ellátás szolgáltatásait.

Mi következik mindebből? Az, amit a sok igazságot sok zagyvasággal elegyítő „legmegosztóbb kritikus”, Puzsér Róbert szögezett le a héten egy tévéadásban: a kormányváltáshoz ellenzékváltáson keresztül vezet az út. Ehhez már csak annyit tehetünk hozzá, hogy ellenzékváltásra nem sok esély mutatkozik, a sok kis képtelen akarnok közül mindenki ragaszkodik a maga kis szemétdombjához, élükön a mindenféle nyílt ellenzéki összefogást lehetetlenné tevő Gyurcsánnyal.