Elkezdődött a visszaállamosítás?

[reklam] 

A tárgyalás előtt mintegy hatvan ozsdolai személy, zömmel a Láros Közbirtokosság tagjai, táblákkal állták körül a törvényszék épületét, amelyeken magyarul, románul és angolul adtak hangot elégedetlenségüknek, amiért megpróbálják visszaállamosítani erdőiket. Az állam nevében fellépő pénzügyminisztérium szerint az ügyet alapfokon a kézdivásárhelyi bíróságnak kellene tárgyalnia, míg a közbirtokosság ügyvédje azzal érvelt, hogy milliós nagyságrendről van szó, míg a városi bíróság hatásköre csak 200 ezer lejes felső határig szól.

– A helyes besorolás meghatározza az ügy tárgyalásának további módját. Ha az ügyet a kézdivásárhelyi bíróság tárgyalja, fellebbezni csak a megyei törvényszékig lehet. Ha azonban az alapfokú tárgyalást a törvényszék tartja, akkor ezt – ha szükséges – a brassói ítélőtáblán és a legfelsőbb törvényszéken is meg lehet támadni – magyarázta Laczkó-Dávid Géza, a Láros ügyvédje. A bíróság május 30-ára halasztotta, hogy döntsön az illetékességéről.

A román állam arra hivatkozik, hogy dokumentumokat találtak a levéltárban arról, hogy 1921-ben, amikor kisajátították a közbirtokossági erdőket, kárpótlást fizettek volna érte, és erre elkülönítettek egy adott pénzösszeget. A közbirtokosság álláspontja szerint a kárpótlás valóban szóba került, ám az ozsdolaiak elégedetlenek voltak az összeggel, és a folyamat megszakadt, azaz semmilyen dokumentum nincs arról, hogy ezt vagy más összeget ténylegesen átutalták volna kárpótlás címén, vagy azt valaki valóban megkapta volna.

A Láros Közbirtokosság tulajdonjogát a 2900 hektár erdőterület fölött a megyei földosztó bizottság állította vissza 2003-ban. A csaknem ezer tagot számláló egyesület azóta saját szabályzata szerint végzi a munkát.

– Ez az autonómia egy formája. A tavaly 3400 űrméter fát osztottunk ki a tagoknak; az egy három kilométernél hosszabb farakás. Ezen felül 500 köbméter gömbfa és közel ötszázezer lej tartozott még az osztalékalaphoz. Természetesen, ennek megfelelően, a terület és a jövedelem után egyaránt adóztunk az államnak. A közbirtokosság 15 embernek biztosított munkahelyet, és közvetve, az ozsdolai cégeknél még további 60-70 ember élt ebből. Most, a per miatt jelzálogot tettek rá, az egészségügyi vágásokon kívül semmilyen tevékenység nem folytatható, az emberek munka és jövedelem nélkül maradtak – mondta el Lukács Attila, a Láros kitermelő cégének vezetője.

A Láros Közbirtokosságnak az érvényben lévő telekkönyvek szerint 4500 hektár erdeje van. Ebből az 1968-as megyésítéskor Vrancea megyéhez csatolt mintegy 1500 hektár erdőt már eleve vissza sem adtak, jóllehet arról is szabályszerű telekkönyvi kivonatuk volt. A maradék 3000 hektáros területet most gyakorlatilag lefoglalta az állam, míg a per be nem fejeződik, semmit nem lehet vele csinálni.