Elfogadta a szenátus a karanténtörvényt

A "karanténtörvényként" emlegetett jogszabály elfogadása azért vált sürgőssé, mert egy alkotmánybírósági döntés nyomán július 3-a óta senkit sem lehet hozzájárulása nélkül kórházban, vagy karanténban tartani.

Az alkotmánybíróság kimondta, hogy az állampolgári alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni, ezért hatályon kívül helyezték az egészségügyi miniszter rendeleteit, amelyek alapján korábban kórházban tartották a koronavírus-fertőzötteket és karanténba küldték a fertőzöttekkel kapcsolatba került, vagy járvány sújtotta országokból érkezett embereket.

A parlament baloldali többsége élesen bírálta és számos ponton módosította a jobbközép kisebbségi kormány múlt hétfőn beterjesztett törvénytervezetét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleménye szerint a képviselőházi vita során sikerült visszaszorítani a kormány "túlkapásait": a kórházban elkülönített, vagy karanténba helyezett embereknek lehetőségük lesz bíróságon megtámadni a mozgási szabadságukat korlátozó intézkedést.

A módosított törvénytervezetet már múlt csütörtökön megszavazta a képviselőház, de a jogszabály aztán elakadt a szenátus jogi bizottságában.

A szenátusban többséggel rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) az alkotmányos szabadságjogok sérülésével kapcsolatos aggályaira hivatkozva továbbra is vonakodott elfogadni a tervezetet, Ludovic Orban miniszterelnököt is a szenátorok elé citálta, garanciákat kérve arra, hogy a kormány nem fog visszaélni jogosítványaival, nem fogja "egészségügyi lágerré" tenni Romániát.

Robert Cazanciuc ügyvezető szenátusi házelnök szerint a kormány tervezete a javak önkényes elkobzását, az emberek szabadságának önkényes korlátozását, az orvosokra kiszabható "kényszermunkát" tette lehetővé, de a PSD nem fogadhatja el, hogy a világjárvány ürügyén Romániában felszámolják a demokráciát.

A több napos bizottsági vita nyomán a tervezetbe bekerült, hogy a járvány miatt leterhelt fertőző kórházak személyzethiányát a szaktárca által előzetesen nyilvántartásba vett önkéntesek mozgósításával kell megoldani: más orvosokat csak akkor helyezhet át - legfeljebb 30 napra és veszélyességi pótlékot biztosítva számukra - ezekbe a kórházakba a közegészségügyi hatóság, ha a válságot az önkéntesek bevonásával sem sikerül megoldani.

A jogszabály kimondja, hogy a tünetmentes fertőzöttet legfeljebb 48 óráig lehet akarata ellenére megfigyelés alatt tartani a kórházban, de törölték a tervezetből azt az előírást, amely a fertőzésgyanúsak által használt javak vesztegzár alá vonását tette volna lehetővé.

A törvény leghamarabb jövő héten léphet hatályba, akkor is ha nem hátráltatja alkotmányossági óvás és ha Klaus Iohannis államfő nem késlekedik kihirdetésével.

Az országban olyan időszakban keletkezett joghézag a járványügyi intézkedések terén, amikor ismét felgyorsult és az első, április tetőzőst meghaladó ütemben terjed a koronavírus-járvány. Az alkotmánybírósági döntés óta 757 fertőzött hagyta el a kórházakat és több mint 30 ezer fertőzésgyanús ember a karantént. Az utóbbi napokban több olyan esetről számolt be a román média, amikor a saját kérésre hazaengedett fertőzöttek meghaltak, vagy néhány nap múlva válságos állapotban hozta vissza őket a mentő.

(MTI)