Éji üzenet

Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.

Czegő Zoltán

2019. szeptember 16., 00:022019. szeptember 16., 00:02

Ne ijedezzék a távolban se senki édesanyja, egyetlen percet se késtünk le a legfrissebb tanévből. A nagy, csodás életnek széltében s hosszában mindig van, aki ébreszti a csergőórát, az aztán kicsiket, nagyokat. Aj, be vagyon osztva ám minden ebben a földi életben, nem marad műveletlen se termő föld, se ifjú és gyermeki elme! Mondom ezt, mintha nyugtatgatván Gellért püspököt (980-1046), mert ugyebár István királyunk, a későbbi Szent István, az államalapító hatalmas, nem csak a haza, hanem az akkor még 8 éveske Imre herceg tanítására is hívta meg őt ide hozzánk, ne maradna úgy senki, mint aki vakon született, aztán nem lát belé a való világba.

A tanév első órái két arasznyi magasságba emelték a meghatott szülőket és gyermekeket; fohászoltunk bőven a földi hatalmaskodók és az égre tekintő tudósok kerítései között. Súlyosabbak a mellkason belül rebbenő fohászok és fogadalmak. Ezeken gondolkodom most hangosan, és tudom, egész esztendőben így kerengenek a szülői, nagyszülői képzelgések. Merre lépni, merre haladni az iskolával és odakinn is, amikor már egymaga dönt célok és falak közt az ember.

És hogy kerül ebbe a hiszekegybe Gellért püspök? Olaszországból jöve, királyi s főpapi hívásra az értelem s az érzelem világának kapunyitogató szerepébe. Ő az egyik, akinek egész életét, minden napját befogta a föld- és lélekművelés, az értelem gyümölcseinek vigyázása, mindiglen. A szeretet virágos csapásain írom-üzenem itt Szent Gellért püspök szavait, ólomba öntve, maradna fenn, ahogy eddig is volt: „ne csak arra törekedjünk, hogy jobb emberként hagyjuk el a világot, hanem hogy jobb világot hagyjunk magunk után.”

Nem, nem késtük le szavaival a tanévet, hiszen a nagy igazságok egész élet-esztendőkre érvényesek. Nemcsak a házunkat, templomunkat, iskolánkat kell megépítenünk gondosan, hanem arra is gondolnunk kell naponta, milyen utcát, palotát, otthonos hazát hagyunk az utánunk is iparkodóknak. De az is lehet, Gellért püspökünk üzeni ezt velem a csöndes éjszakából, csak éppen ebben a percben jutott eszembe. Husss! Repülj hát, jó szó!