Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
2020. június 15., 00:102020. június 15., 00:10
Van-e, lehet jövője egy olyan országnak, amely állampolgárai százezreinek még a puszta létét is letagadja? Van-e, lehet-e jövője egy olyan országnak, amely semmibe veszi állampolgárai százezreinek az akaratát? Van-e, lehet-e jövője egy olyan országnak, amely hadüzenet nélküli háborút visel állampolgárai százezrei ellen? Íme, három kérdés, amely a román hatalom, valamint annak intézményei és szervei, illetve immár nyíltan magyarellenes intézkedései és megnyilvánulásai kapcsán felmerült bennem. A múlt eseményeinek ismeretében erre pedig csak egyetlen válasz adható. Nincsen!
Éppen ezért történelmi beállítottságomnál fogva már ifjú fejjel elcsodálkoztam a Romániában akkor még burkolt, de jól érzékelhető magyarellenességen, amelynek gyökerei Erdély bekebelezéséig nyúlnak vissza. Bukarestben ugyanis az első pillanattól a magyar ajkú lakosságtól való megszabadulásra törekedtek, és e cél elérése érdekében gazdasági, politikai és nyelvi eszközöket egyaránt bevetettek. Az utóbbi 100 esztendőben pedig csak a módszer változott, a szándék maradt.
Ez viszont arra utal, hogy az ország vezetői és azok tanács-adói nem ismerik az emberiség múltját. Vagy legfennebb úgy gondolják, hogy az örökérvényű törvényszerűségek alól Románia kivétel marad. Annak ellenére is, hogy számtalanszor bebizonyosodott: gyűlöletre és elnyomásra nem lehet jövőt építeni. Hatalmas birodalmak estek szét és tűntek el a történelem süllyesztőjében amiatt, hogy öntelt urai nem voltak hajlandók ezt tudomásul venni.
Értetlenül állok tehát az újabb és újabb, ellenünk gerjesztett gyűlölethullámok verésében, amelyek lassan, de biztosan szétmállasztják az országot, amelyben élnem adatott. Hiszen a világ eme huzatos szegletében, népek vándorútján eddig csak olyan állam tudott megkapaszkodni, amelyik a szomszédjaival szövetséget kötött. Amelyik a területén élőknek börtön helyett hazát biztosított. Amelyik üldözés helyett megbecsülte a nemzetiségeit. Amelyik megértette, hogy együttélésre vagyunk ítélve, ezért nem gyengíteni, hanem erősíteni kell egymást. És eme tény nem fog megváltozni az elkövetkező időszakban sem.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!