Egyre több földet vásárolnak a külföldiek

Ennek oka, hogy Romániában viszonylag olcsón, hektáronként átlag 4500 euróért vásárolható termőföld, miközben Németországban a megművelhető területek hektárjáért 25.000 – 60.000 eurót kell lepengetni.

Bár a törvényhozók és hatóságok próbálták megfékezni a külföldiek földvásárlásait, nem­igen jártak sikerrel, hiszen még a 2014-ig érvényben lévő vásárlási moratórium idején is kerültek „idegen” tulajdonba földterületek, amikor a külföldiek a Romániában bejegyzett cégeiken keresztül vásároltak. A 2014-ben elfogadott földtörvény pedig azzal próbált – nem nagy sikerrel – akadályt állítani, hogy elővásárlási jogokat biztosított a társtulajdonosoknak, a szomszédoknak, bérlőknek, a településen élő más gazdáknak és a román államnak.

Hátráltatott agrárium
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egy nemrégiben közölt tanulmánya a kelet-európai országokban vizsgálta a termőföldek kiárusításának helyzetét, és az ezzel együtt járó élelmiszerbiztonsági kockázatokat. A kutatás megállapítja, hogy Kelet-Európa agráriparát hátráltatják a termőföld-kiárusítások, mivel a külföldi befektetők kiszorítják a helyi közösségeket a termőföld használatából, a hazai kisgazdák agrártámogatások hiányában versenyképtelenné válnak. Ennek élelmiszerbiztonsági kockázatai is vannak, hiszen a külföldiek által felvásárolt földekről betakarított termények jelentős része a külföldi piacra kerül, miközben a fogyasztók kénytelenek külföldről behozott élelmiszereket vásárolni, amelyeknek a minősége kevésbé ellenőrizhető.

A kutatók rámutatnak, hogy Romániában a lakosság 47 százaléka él vidéken, a munkaképes állampolgárok 40 százaléka mezőgazdasági alkalmazott, a mezőgazdasági termékek mégis az ország össztermékének (GDP) alig 13,4 százalékát teszik ki. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága megrendelésére 2015-ben készült kutatás azt állapította meg, hogy a hazai termőföldek közel 40 százaléka (!) került külföldi tulajdonba. A BBTE tanulmánya megállapítja, hogy a folyamatot az fékezhetné, ha javítanák az adás-vételi ügyletek átláthatóságát, szigorítanák azok feltételeit, és ha a kormányok következetes támogatási rendszert alakítanának ki a kisgazdák és vidéki termelők számára.

Székelyföldet megvédi berendezkedése
Háromszéken 186.000 hektárnyi szántó, legelő, kaszáló és gyümölcsös terület van, nagy többsége helyi gazdák tulajdonában. A megye termőföld-piacára az jellemző, hogy a helybéli nagygazdák vásárolják meg az általuk bérelt vagy szomszédos területeket. Az elmúlt időszakban megfigyelhető egy terület-összevonási folyamat, egyre inkább nagy, összefüggő táblákon gazdálkodnak a farmerek.

Székelyföldön néhol az is megfigyelhető, hogy a gazdák a pillanatnyi haszon reményében túladnak a termőföldeken, ezeket közvetítők vásárolják meg, és többszörös áron továbbadják befektetőknek. Ezáltal kihúzzák a vidéki emberek lába alól a talajt, megszűnnek a kis- és közepes gazdaságok, a családi farmok. Ez a veszély főként a nyugat-erdélyi, partiumi és bánsági régiót érinti, ahol nagy egybefüggő területek vannak. Tánczos Barna Hargita megyei szenátor azt tartaná megoldásnak, ha a jogi személyeknek megtiltanák, hogy 500 hektárnál nagyobb területet vásároljanak. <<