Drágul a kenyér, a hús és a tej az egyre magasabb energiaárak miatt

Végül, mindezt a drágulást a vásárlók fizetik meg. Az emberek azt mondják, egyre inkább érzik az áremelkedést.

A kenyér drágulásához a gáz- és villamosenergia-árak emelkedése miatt is az is hozzájárul, hogy a gabonafélék ára világszerte emelkedett.

"Az ország minden részéről vannak kollégáink, akik 6-szoros, 8-szoros gázár-emelkedésről számolnak be. A villamos energia esetében a növekedés 3-4-szeres. A nyersanyagok esetében 50%. A kenyér ára eddig 5-6%-kal emelkedett" - nyilatkozta Aurel Popescu  ROMPAN elnöke.

A nyersanyagok árának emelkedése magas költségeket jelent a hústermelők számára is. Ezenkívül a sertéspestis veszélye is fennáll.

"Ha azt nézzük, hogy több mint 40 ezer kocát temettünk el, ez azt jelenti, hogy jövőre legalább egymilliós hiányunk lesz sertésekből, amit Romániában lehetett volna megtermelni, ehelyett importálni kell majd. A takarmányok árának 30%-os emelkedésével számolunk, ehhez még hozzájönnek a közüzemi szolgáltatások, a villamos energia és a gáz" - magyarázta Ioan Ladoși hústermelő.

"Drágult a gázolaj, drágult a villamos energia, drágultak a gyógyszerek, a műtrágyák és a takarmányok. A tej 5 banival, a takarmány pedig 1 lejjel drágult kilogrammonként" - mondja Claudiu Davițoiu tejtermelő.

A termelők arra panaszkodnak, hogy még a csomagolás is drágább lett, amelybe a termékeiket csomagolják.

"Ismerek egy feldolgozót, akinek 700%-kal nőtt a villanyszámlája. A csomagolás 44%-kal drágult. Tavaly ilyenkorhoz képest 23-25%-kal drágábban termelünk" - mondta Dorin Cojocaru, a romániai tejipari munkaadók szövetségének képviselője.

A termelők a tejtermékek árának 2,5 és 15 százalék közötti emelkedésére számítanak.

Az energiadrágulás a műtrágya árának robbanásszerű növekedése révén begyűrűzik az élelmiszerárakba, és ezt a fogyasztóknak kell megfizetniük - véli a PRO AGRO agárszövetség elnöke.

Ionel Arion szerdán az Agerpres hírügynökségnek elmondta, szerinte a következő időszakban rendkívüli mértékben drágulnak majd az élelmiszerek, és ezért nem föltétlenül a hazai termelők a felelősek. Mint mondta, a földgáz és az áram, illetve ezekhez kapcsolódóan a műtrágya árának növekedése túlságosan nagy ahhoz, hogy ezt a gazdák állni tudják. Így ez a drágulás kihat majd a lakosság napi fogyasztói kosarának értékére, amit végső soron a lakosságnak kell kifizetnie.

A mezőgazdasági szakember szerint a műtrágya árának növekedése elsősorban a kisebb termelőket érinti. Ők nem tudnak tonnánként akár 4000 lejt is kifizetni a műtrágyáért, így ha a helyzet változatlan marad, két-három éven belül bezárhatnak. Hosszabb távon azonban Ionel Arion szerint a termőföldek "dél-amerikai mintájú" tulajdonosi szerkezetváltása jelent veszélyt. A csődbe ment termelőket "bekebelezik" a tőkeerősebb agrárvállalkozások, a mezőgazdasági területek nagy része pedig befektetési alapokhoz kerül - magyarázta.

Ionel Arion elmondta, jelenleg egy tonna műtrágya legkevesebb 3000 lejbe kerül, ára megháromszorozódott az év eleje óta. A legnagyobb gond azonban az, hogy eltűnt a piacról az ammónium-nitrát, mert nyersanyag hiányában már nem gyártják.

A PRO AGRO szövetség elnöke szerint az egyetlen megoldás egy olyan, két évre szóló kormánystratégia lenne, amelyik minden lehetséges eszközzel - az energiaárak, az áfa és a jövedéki adó csökkentésével - támogatja az hazai termelőket.

(Digi24/Agerpres)