Nemrég felbolygatta a zabolai magyar közösséget az a TVR Mureș által közölt videó, amiben Dan Hagiu helyi pedagógus azt ecseteli, hogy szükséges lenne a Zabola és Tamásfalva között emelkedő Tatárhalmon ásatásokat végezni, mivel ott dák leletek találhatók.
2017. március 07., 00:172017. március 07., 00:17
Nemrég felbolygatta a zabolai magyar közösséget az a TVR Mureș által közölt videó, amiben Dan Hagiu helyi pedagógus azt ecseteli, hogy szükséges lenne a Zabola és Tamásfalva között emelkedő Tatárhalmon ásatásokat végezni, mivel ott dák leletek találhatók.
A Zăbala nevű Facebook-oldalon is megosztott videóban Dan Hagiu zabolai tanító elmondja: az ő apja, Ion Hagiu a ’60-as években nagy rajongója volt a dák kultúrának és történelemnek, ezért akkoriban ásatásokat végeztek a Tatárhalmon, ahol temetkezési helyet, illetve leleteket találtak a bronzból.
Dan Hagiu kérdésünkre kifejtette: a leleteket megvizsgálták, katalogizálták és igazolták, hogy azok a dákoktól származnak. Tudomása szerint egy ilyen lelet (nem részletezte, miféle) a Székely Nemzeti Múzeumban is ki van állítva. Ugyanakkor megjegyezte, odahaza több kerámia- és vázatöredék van a birtokukban. Azt szeretné, ha a jövőben újabb ásatások végeznének a Tatárhalmon, mivel így szerinte a dák múlt még több bizonyítéka kerülhetne felszínre.
A műsorban a Maros megyei Daniel Cioată, dák korszakra specializálódott archeológus közölte, sajnos nincs anyagi alapjuk a zabolai ásatásra, mivel az erre fordítható pénzek többségét a dák civilizáció központi helyén, a Szászvárosi-hegyekben (Munţii Orăştiei) zajló kutatásokra költik (ahol Burebista dák állama alakult ki – a szerk.). A műsor zárásaként a narrátor elmondta: a zabolai Tatárhalom nem esik messze Kovásznától, ahol egy másik dák vár (az általunk Tündér Ilona vára ként ismert rom – a szerk.) található, és ami még sajnálatos módon nem része az UNESCO kulturális világörökségének.
Dan Hagiu megjegyezte: ha nincs is pénzt a feltárásokra, azért úgy érzi, megmozdult valami, és örül, amiért a nyilvánosság részéről érdeklődés mutatkozik az apja felfedezése iránt.
A Zăbala nevű Facebook-oldalon is megosztott videóban Dan Hagiu zabolai tanító elmondja: az ő apja, Ion Hagiu a ’60-as években nagy rajongója volt a dák kultúrának és történelemnek, ezért akkoriban ásatásokat végeztek a Tatárhalmon, ahol temetkezési helyet, illetve leleteket találtak a bronzból.
Dan Hagiu kérdésünkre kifejtette: a leleteket megvizsgálták, katalogizálták és igazolták, hogy azok a dákoktól származnak. Tudomása szerint egy ilyen lelet (nem részletezte, miféle) a Székely Nemzeti Múzeumban is ki van állítva. Ugyanakkor megjegyezte, odahaza több kerámia- és vázatöredék van a birtokukban. Azt szeretné, ha a jövőben újabb ásatások végeznének a Tatárhalmon, mivel így szerinte a dák múlt még több bizonyítéka kerülhetne felszínre.
A műsorban a Maros megyei Daniel Cioată, dák korszakra specializálódott archeológus közölte, sajnos nincs anyagi alapjuk a zabolai ásatásra, mivel az erre fordítható pénzek többségét a dák civilizáció központi helyén, a Szászvárosi-hegyekben (Munţii Orăştiei) zajló kutatásokra költik (ahol Burebista dák állama alakult ki – a szerk.). A műsor zárásaként a narrátor elmondta: a zabolai Tatárhalom nem esik messze Kovásznától, ahol egy másik dák vár (az általunk Tündér Ilona vára ként ismert rom – a szerk.) található, és ami még sajnálatos módon nem része az UNESCO kulturális világörökségének.
Dan Hagiu megjegyezte: ha nincs is pénzt a feltárásokra, azért úgy érzi, megmozdult valami, és örül, amiért a nyilvánosság részéről érdeklődés mutatkozik az apja felfedezése iránt.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!