Czegő Zoltán is átvette az arany érdemkeresztet

Március 24-én Csíkszeredában, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán vehette át Czegő Zoltán költő, író, publicista, lapunk korábbi főmunkatársa a Novák Katalin köztársasági elnök asszony által adományozott magyar állami kitüntetést, március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából.

Székely Hírmondó

2023. március 24., 16:412023. március 24., 16:41

Beke Mihály András elsőbeosztott konzul köszöntőjében kiemelte: a szabadság iránti vágy alkotó cselekvéseink iránytűje. A szabadság maga pedig, van akinek a minden korlát nélküli cselekvést, a szabad beszédet jelenti. Hozzátette: az alkotó írástudó, költő, író kezében van az iránytű, mely súlyos, minden mást felülíró erkölcsi parancs, nem feledve, hogy nemcsak a máért vagyunk felelősek. Hangsúlyozta: nehéz időkben különösképpen szükség van példamutató személyiségekre, írástudókra, akik a szabadság iránytűjét követve segítenek eligazodni az egyre bonyolultabb világban, hiszen a nemzetek sorsát sosem a vakszerencse, hanem a szabadságvágyó írástudók alakítják.

Czegő Zoltán 1938. június 18-án látta meg a napvilágot Bukarestben, sokgyermekes székely vándormunkás családban. 1955-ben érettségizett Sepsiszentgyörgyön, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen pedagógia-lélektan-magyar szakos tanári képesítést nyert. 1955-ben érettségizett Sepsiszentgyörgyön, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen pedagógia-lélektan-magyar szakos tanári képesítést nyert. Egyetemi társaival, Farkas Árpáddal, Király Lászlóval, Magyari Lajossal együtt lépett fel a Forrás-nemzedék második hullámában, három éven át a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetőségi tagja.
1967-ig tanított Korondon, 1964-től Sepsibükszádon, majd a Megyei Tükör egyik alapító szerkesztője lett. 1966-tól közölt verseket; 1970-ben megjelent Forrás-kötete, a Pogány liturgia publicisztikai hangvételű; nagyobb költeményei a személyesen megélt vívódás jegyeit mutatják. A versek és a publicisztikai írások mellett a regényírásnak is mestere. Az egyik testvére disszidálása miatt a Román Kommunista Párt 1983-ban eltávolította a Megyei Tükörtől, és betiltotta a cikkei közlését is. Ezért, minden közlési lehetőségtől megfosztva, mint akkoriban sokan mások, hosszas vajúdás után, miután nagy nehezen sikerült turistaútlevelet kapnia, 1988-ban menedékjogot kért Magyarországon.
Budapesten élt, újságíróként igyekezett segíteni az erdélyi magyarság ügyét. 1991-től a Magyar Fórum főmunkatársa, 1992. januártól az Új Magyarország belső munkatársa. Közben publikál a romániai magyar sajtóban is, köztük a nagyváradi Várad című folyóiratban. Aztán két évtized küzdelmes munka után, a magyar közéletből kiábrándultan 2010-ben hazaköltözött Sepsiszentgyörgyre, ahol aktív közéleti és irodalmi munkát végzett többek között a Székely Hírmondó főmunkatársaként, fáradthatatlan publicistaként, négy éven át (2012-2016) pedig a helyi önkormányzat tagjaként. A szülőföldjén kiteljesedett életműve, immár 33 kötetre rugó szépirodalmi munkássága a székely-magyarság sorskérdéseit taglalja. 2021-ben megjelent összes verseinek kiadása. Anyanyelvünk és nemzeti jelképeink védelmében emeli fel továbbra is a szavát.
Czegő Zoltán költői, írói munkássága, az erdélyi költészet hagyományának ápolása érdekében kifejtett munkássága elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át. Czegő Zoltán a kitüntetése átvételekor köszönetét fejezte ki az elismerésért.

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa