Csúsztak a beszállítók

A koronavírus okozta gazdasági pangás és mozgáskorlátozás alaposan elkaszálta a Kézditej Szövetkezet terveit: vagyis azt, hogy a mint­egy négymillió eurós beruházásból az egyes számú ipari park egyik csarnokában berendezett gyár még múlt év szeptemberében beindul, most úgy becsülik, hogy októberben megejthető a szalagvágás. Bár a főbb berendezés a helyére került, és elkészült a speciális ülepítőállomás is, továbbra sincs leszállítva egy UHT-tej előállítására alkalmas berendezés, illetve egy nagykapacitású csomagológép.

– A gépeket, a meglévő berendezéseket vízzel kipróbáltuk, teljes mértékben működik a meglévő gépsor. Viszont még mindig nem érkeztek meg teljes létszámban a berendezések, ezeket – az ígéret szerint – heteken belül szállítják, és elviekben már októberben beindulhat az üzem” – mondotta érdeklődésünkre Fejér László Ödön szenátor, aki egyben a szövetkezet elnöke is. – Ha hihetünk a beszállítóknak, akkor októberben minden egyes berendezés itt lesz, és indulhat az üzem – magyarázta.

A szenátor és Könczei Csaba képviselő hétfőn és kedden a szenátus mezőgazdasági, élelmezési és vidékfejlesztési szakbizottságának a tagjait is vendégül látta, várták a képviselőház hasonló berendezkedésű tagjait is, viszont ők objektív okok miatt nem tudtak eljönni Háromszékre. A szenátus részéről érkezők viszont értékelték a beruházást, meglátásuk az volt, hogy a Kézditej és a Balțata Românească, azaz a román pirostarka márkanév előtt fényes jövő áll, hiszen egyre nagyobb a kereslet a hazai termékek iránt.

Szó esett a múltról is, illetve a szövetkezet jövőjéről. A kettő szorosan összefonódik, hiszen a partnereikkel, így többek között a Székelykeresztúri Szövetkezettel is fenntartják az együttműködést, muszáj és kötelező összefogni a székelyföldi társlétesítményekkel. A Román Pirostarka Szövetség tagjaival ugyanakkor új perspektívák nyílnak meg mind az állatállomány javításában, mind a termelékenység felfuttatásában. Az anyagiakról is szó esett: az elmondottak alapján eddig 2,5 millió euró európai uniós pályázati pénzt fordítottak az üzem alapítására és felszerelésére, emellett a szövetkezet tagjai mintegy másfél millió eurót fektettek be.

Az elképzelés továbbra is az, hogy kezdetben napi tízezer, majd negyvenezer liter tejet dolgozzon fel a kézdivásárhelyi üzem, erre elviekben meglenne a háttérkapacitás.

Könczei Csaba képviselő kifejtette: ugyan az állatállomány kapcsán az évek során jelentős csökkenés állt be, viszont ez nem mondható el a termelékenységről: nagyobb tejhozamúak a tehenek, a gazdák igyekeztek nemesített álla­to­kat beszerezni. A jelenlévők egyetértettek: szükség van a helyi márkanevek erősítésére, azok felfuttatására, hiszen azok áttétesen a társadalom sok szereplőjét erősítik, munkahelyek teremtődnek, a megélhetőségi szint erősödik.

Az elképzelés az, hogy az ipari parkban lévő csarnokot függetlenítsék az elszállt energetikai áraktól is, így ennek érdekében egy 0,6 megawattos napelempark létesítésére pályáznak, amely teljes egészében lefödné a létesítmény kapacitását, az erre vonatkozó pályázatot már iktatták.