Csillag a Lábas Házban

Egyszerű, természet, szimmetria, ciklikusság, közösség, család, születés, halál, lélek, szív, szakrális, hagyomány, fizikai munka – nagy nyomatékkal bíró szavak Madaras Péter szobrászművész világképében és ars poeticájában.

Bodor Tünde

2018. november 13., 00:012018. november 13., 00:01

Vécsi Nagy Zoltán, az Erdélyi Művészeti Központ (EMÜK) igazgatója köszöntötte a vendégeket, bejelentve, hogy pár hónapja Madaras Péter az EMÜK munkatársi közösségének tagja lett (a kiállítás megtervezésekor azonban még nem így volt), majd Bob József marosvásárhelyi képzőművész az alkotó művészi-emberi hitvallását tartalmazó szövegekből olvasott fel szemelvényeket.

„Szobrászatomban fontos szerepe van a természetnek mint tanítónak. Fontosnak találom az egyszerű, minden időkre érvényes üzenetek ismétlését, mivel úgy gondolom, hogy az ember hajlamos az egyszerű, intuícióra épülő természetközeli igazságot lecserélni egy racionális, mesterkélt, lassan virtuális világba nyúló valóságra” – fogalmazott az alkotó egy ízben. Vallomása szerint az egyedüllét, a meditáció a befogadó, szakrális természeti környezetben, az állat- és növényvilág megfigyelése vezeti az egyszerűség felé, mely – Brâncuși megfogalmazásában – „a bonyolult megoldása”. Madaras Péter műveinek letisztult formái az idea több évnyi érlelésének a következményei.

A kiállításon látott darabok többsége fából készült, ez lévén a művész kedvelt alapanyaga. Több darabban felfedezhető a modulos szerkesztés, „hiszen a szimmetria, a természetes körforgás, a ciklikusság mindig is foglalkoztatott, kitaposott utakra mindig is szükség van” – hallhattuk a Bob József által tolmácsolt vallomást. Mindezt – ha kell még igazolás – hitelesíti, hogy Madaras Péter a falusi életformát választotta, mikor Zalánba költözött, mindazzal, ami ezzel jár: a fizikai munkával, kaszálással, favágással, tűzrakással.

A szobrász a megnyitón egy performansz által is megfogalmazott egy üzenetet: a terem közepén levő fatörzset darabjaira hasogatta, majd annak darabjait csillag alakban a földre terítette, azt jelképezve, hogy a fizikai munkával töltött nap végén felragyog az ember csillaga, végső soron „a munka nemesít”.
A kiállítás november 30-ig látogatható.