Csíksomlyói források

Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.

Borcsa János

2022. július 13., 00:012022. július 13., 00:01

Az csak természetes, hogy Orbán Balázs Csíksomlyó zivataros évszázadairól írván kiemelte a ferencrendi kolostor és a gimnázium szerepét a „lelket művelő tudomány” és a „szellemi világosság” terjesztésében. Olyan központnak tartotta Somlyót, ahonnan egész Csíkországra – úgymond – „kezdenek szétderengeni a felvilágosodás és közművelődés jótékony sugarai.” Megjegyezte ugyanakkor, hogy Somlyónak van egy anyagilag is dús forrása, amelyet – amint írta – „a jótékony természet fakaszta fel a föld kebléből: egy jeles ásványos vize, mely a Kis-Somlyó észak-nyugati aljában fakad fel.”

Ezt az „ásványos vizet” a mai napig fogyasztják helybeliek, vendégek és a zarándoklatok résztvevői, sőt Fodor Sándornak köszönhetően a szépirodalomban is nyomot hagyott ez a forrásvíz. Az író mint Csíksomlyó szülötte az 1979-ben kiadott Tíz üveg borvíz című családi- és falurajzában örökítette meg a somlyói ember és e borvízforrás egymásrautaltságát, illetve – ha e munka mélyebb rétegeit is tekintetbe vesszük – bölcsőhelyének szellemföldrajzát. Azt különben az alkalmi látogató is megtapasztalhatja, hogy mennyire szoros kapcsolat van a „Nagyborvíz” és a somlyói ember között, látva egyrészt a forrás „adakozó kedvét”, másrészt a helybelieket, akik kocsikkal, kerékpárokkal érkeznek a forráshoz, palackjaikat ráérősen töltögetik, a pohárnyi üdítő vízre szomjazókat előre engedik, s egymással közben szót váltanak.

A Csíksomlyó forrásait nagyra becsülő alkalmi látogató viszont nem hagyhatja el ezeket a meghitt helyeket, mielőtt a forrásvíz közvetlen környékét fel nem keresi. Itt, éspedig „a Szentferenczrendiek kaszáló helyén” (Vitos Mózes) találja, egy lápos, vizenyős területen a pihenésre és gyógyulásra kialakított Barátok feredőjét, illetve amíg végig nem járja ugyanebben a tenyérnyi övezetben a kis deszkapallók által kijelölt sétányokon az imára és elmélkedésre alkalmas helyeket, a Rózsafüzér-ösvényt vagy meg nem csodálja az öreg fűzfák által megformált Köpenyes Madonnát, amelyek mind-mind égi Édesanyánkat idézik, s a lelki békesség és nyugalom forrásainak számítanak...