
A Csíkszeredában született Bedő Imrének igen tevékeny az életútja: könyvek írása, népszerű előadások tartása határon innen és túl, rutinos vállalatvezetés, szervezeti és motivációs tréningek tartása, több egyesület és alapítvány elindítója és működtetője, a Férfiak Klubja megalapítója. Nemesi család leszármazottjaként az emberi értékek megőrzése és gyarapítása személyes missziójává alakult mind szakmai, mind magánéleti téren.
2018. április 18., 00:122018. április 18., 00:12
A Csíkszeredában született Bedő Imrének igen tevékeny az életútja: könyvek írása, népszerű előadások tartása határon innen és túl, rutinos vállalatvezetés, szervezeti és motivációs tréningek tartása, több egyesület és alapítvány elindítója és működtetője, a Férfiak Klubja megalapítója. Nemesi család leszármazottjaként az emberi értékek megőrzése és gyarapítása személyes missziójává alakult mind szakmai, mind magánéleti téren.
Bedő Imre a tőle megszokott egyenes módon kezdte Kézdivásárhelyen megtartott, legutóbbi előadását a régi nemzedékeket téve felelőssé a mai elkényelmesedett világért, akik imájukban kérték, hogy gyermekeiknek könnyebb legyen, hát megadatott: beköszöntött az úgynevezett könnyű élet. A rengeteg pszichoszomatikus betegség, depresszió, szétesett család, a kilátástalanság azonban csak azt tudja alátámasztani, hogy az élet nem, hogy jobb lett, de romlott a minősége. A Férfienergia könyv szerzője közgazdászként arra keresi a választ, hogy az „alapfrusztrációk”, mint például az időcsapda, a függetlenedés, az iparosodás stb. hogyan rombolják az ember életét, illetve hogyan tudjuk mi magunk jobbá, élhetővé, emberibbé tenni a mindennapjainkat azáltal, hogy felismerjük a káros tényezőket, és tudatosan teszünk ellenük.
Mert soha nem késő egyensúlyba kerülni – figyelmeztet a szerző, nem győzve hangsúlyozni, hogy a naponta 3–4 órányi, családra szentelt idő az, ami legfőképpen értelmessé tudjuk tenni életünket. A megkeresett pénznek a boldogságunkat, egészségünket, egyéni és közös boldogulásunkat kellene szolgálnia – ez különleges fontossággal bír. A gazdasági rendszer emberromboló kényszerei, az iparosodás megosztja a családokat, átitatja az embereket a félelem, a kilátástalanság, a céltalanság. Felül kell kerekednünk ezeken a félelmeken, aminek legbiztosabb támpontja a család, illetve a közösen eltöltött „énidő”.
Bár a média folyamatosan a nemek függetlenedésének paradigmáját erőlteti, Bedő rámutatott, hogy mennyire függ a házasságban a nő a férfitól, és fordítva is. A családfő szerepét illetően is eligazítást nyerhettek a hallgatók, amely óhatatlanul hozzájárul a család kiegyensúlyozott működéséhez. Hangsúlyozta: nincsenek külön férfi, meg női munkák, ezeken felül kell emelkednünk, de jónak tartja, ha vannak felelősségterületek a családban. A pároknak tudatosan kell menedzselniük magukat, közös örömforrásokat keresve úgy, hogy a boldogságkeresés befelé, a személy és család felé mutassa az irányt, ne a külsőségekre essen a hangsúly.
Míg régen a vallási, anyagi, kulturális, társadalmi kényszer összetartotta a családokat, a közösségeket, ma semmilyen kényszer nincs úgymond, aminek meg kellene felelni. Ennek következtében az emberek többségénél nem tud, vagy igen csekély mértékben tud kialakulni a felelősségérzet. Ezért is nehéz párválasztási döntéseket hozni, szövetségest keresni, stabil családi életet élni. Ezek helyét betölti a ,,terméketlen elméleti okoskodás’’, amely helyet cserélt azzal, amit a józan ész működtetett.
Mindezek ellenére, a bennünket és jövőnket romboló tartalmakat fel lehet ismerni, és tudatos döntéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy az elődeink által minden bizonnyal nem tökéletes, de működőképesre épített világot a jövő nemzedékének átmentsük, hangsúlyozta a neves közgazdász.
Hodor Enikő
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!