Család, nemi szerepek, vallásosság

A különböző európai társadalmak között nincs különbség a tekintetben, hogy a családhoz való ragaszkodásnak kiemelt szerepe van. A válaszadók 99 százaléka számára fontos, és mintegy 89 százalék számára pedig nagyon fontos a család. Abban azonban már jóval kisebb az egyetértés, hogy milyen értékek kapcsolódnak a családhoz, és egyáltalán mit tekinthetünk családnak. Ezeket az aspektusokat számos kérdés vizsgálta, amelyek azonban végeredményben négy dimenzió mentén mérték fel a kérdezettek értékrendjét. Ezek a magánéleti liberalizmus, a családi kötelességtudat, a családon belüli, illetve a közszférában megmutatkozó nemi szerepelvárások.

Az EVS magánéleti liberalizmust négy kérdésen keresztül vizsgálta, amelyek közül kettő a homoszexualitás, egy-egy pedig az abortusz és a válás elfogadottságára vonatkozott. Az erdélyi magyarokra (és Romániára) a kelet-európai régión belül is kevésbé jellemző a magánéleti liberalizmus. Így, egy 1 és 10 közötti skálán 2,4-es értéket kapott a homoszexualitás, 3,5-öt az abortusz és 4,7-et a válás elfogadottsága. Minden ötödik erdélyi magyar (21%) vélekedik úgy, hogy „a homoszexuális párok ugyanolyan jó szülők, mint más párok”, ami európai összehasonlításban alacsony, de a romániai érték (12 százalék) közel duplája. Összességében az erdélyi magyarok 9 százalékát jellemzi határozott magánéleti liberalizmus, míg a konzervatív értékrendet vallók aránya 60 százalékos.

A családi kötelességtudatot két kérdés mérte. Ezek egyrészt arra kérdeztek rá, hogy a gyermekvállalás a társadalommal szembeni kötelesség-e, másrészt pedig arra, hogy a gyermekeknek kötelességük-e a szüleikről gondoskodni. Az első kérdés esetében az egyetértők aránya 56, a második esetében 59 százalék. Összességében az erdélyi magyarok 36 százalékát jellemzi erős családi kötelességtudat, míg 30 százalékára ez egyáltalán nem jellemző. Vagyis az erdélyi magyarok esetében az erőteljes magánéleti konzervativizmus mérsékelt családi kötelességtudattal társul.

A nemi szerepekkel kapcsolatban az erdélyi magyarok – a romániai társadalom egészéhez hasonlóan – megosztottak, ugyanakkor a privát szférában erősebb a hagyományos nemi szerepekhez való ragaszkodás. Így 68 százalék szerint „lehet munkát vállalni, de amit egy nő igazán akar, az az otthon és a gyermekek”, és 52 százalék szerint „a férfi dolga pénzt keresni, a nő dolga a háztartásról és a családról gondoskodni”. A munkaerőpiacon és a közszférában ezzel szemben az egyenlőségpárti álláspont van enyhe többségben. Így „csupán” 44 százalék ért egyet azzal, hogy a férfiak jobb politikai vezetők, 42 százalék pedig úgy gondolja, hogy jobb gazdasági vezetők, mint a nők. A nők munkaerőpiaci diszkriminációját a kérdezettek fele tartotta elfogadhatatlannak, és egyharmada értett vele egyet. Ez utóbbi arány alacsonyabb a romániai átlagnál (43 százalék).

A vallásosság tekintetében Románia sajátos helyzetét kell kiemelnünk, amely gyakorlatilag minden mutató szerint Európa legvallásosabb országa. Itt a legmagasabb a felekezeti kötődéssel rendelkezők (97 százalék), a rendszeresen templomba járók (31 százalék), a rendszeresen imádkozók (81 százalék), a magukat vallásosnak tekintők (85 százalék), az istenhívők (97 százalék) és a feltámadáshívők (69 százalék) aránya. Ezen belül az erdélyi magyarokat is a romániaihoz hasonló (európai összehasonlításban kiugróan magas) vallásosság jellemzi: 99 százalékának van felekezeti kötődése, 34 százalékuk templomlátogató, 83 százalékuk imádkozik rendszeresen, 89 százalékuk tekinti magát vallásosnak.

(NKI-közlemény szerkesztett változata)