Ciucă: Románia várhatóan ez év végéig csatlakozni fog a schengeni térséghez

[reklam]

Ciucă úgy fogalmazott a Bloomberg által szerdán közzétett interjúban, "illúziónak" tartja, hogy az Ukrajnában dúló harcok elcsitulása után az Oroszország és Nyugat közötti kapcsolatok a háború előtti állapothoz térnek vissza; a Kreml ugyanis eltökéltnek bizonyul abban, hogy ütközőzónát hozzon létre maga és a NATO között.

A román miniszterelnök - aki tartalékos tábornok, és egykor személyesen vezette a román harci erőket az iraki hadműveletek során - úgy vélekedett, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója olyan civilizációs törésvonalat eredményezett, amilyenre a hidegháborúban volt példa; az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének ilyen körülmények között legalább középtávon fenn kell tartania keleti határainál a kibővített katonai jelenlétet.

Noha nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, nyílt konfliktust robbantva ki ezáltal, Ciucă úgy véli, hogy az ukrajnai háború beigazolta azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket a NATO keleti tagjai már jó évtizede megfogalmaztak, és amelyek szerint Vlagyimir Putyin elnök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a Szovjetunió által egykor ellenőrzött területeket.

"Oroszország nem úgy gondolkodik, mint mi. Oroszország nem úgy viselkedik, mint mi" - mondta a román kormányfő, aki szerint a jelenlegi helyzet újrateremti a nyugati és a keleti civilizáció, a szabad, demokratikus országok és az autokrata rezsimek közötti szakadékot.

A Bloomberg cikke emlékeztet, hogy a 19 milliós Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és 2007-ben az Európai Unióhoz. Az Oroszország által Ukrajna ellen intézett február 24-i támadás után a román nép elsők között sietett a megtámadottak segítségére. Az 624 kilométeres ukrán-román határ a leghosszabb az EU-ban; Románia a vasútvonalak gyors újjáépítésével és a kikötők felújításával igyekezett segíteni, hogy az ukrán exportszállítmányok kikerülhessék az orosz megszállás alatt lévő vonalakat és a fekete-tengeri kikötők blokádját. Emellett több mint egymillió, a háború elől menekülő ember határátkelését tette lehetővé - írja a Bloomberg.

Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom, hogy a tél közeledte, az apadó orosz gázmennyiség és az energiaárak növekedése miatt csökkenni fog a gazdagabb nyugati országok arra irányuló eltökéltsége, hogy Oroszországgal szembeni szankciókkal és Ukrajnának nyújtott fegyverekkel továbbra is nyomás alatt tartsák Oroszországot. Ciucă úgy látja, hogy ennek a nyomásnak nem szabad enyhülnie.

Ha az oroszok nem hagynak fel mielőbb a háborúval, nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nem ismerik el Ukrajna területi egységét, függetlenségét és szuverenitását, akkor más országokkal is hasonlóan fognak bánni - figyelmeztet a román miniszterelnök.

Az általa vezetett kormány arra törekszik, hogy - a NATO-val szembeni vállalást túlteljesítve - a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát fordítsa védelemre. Az összeg mintegy harmadát fegyverek, többek között harci repülőgépek, tengeralattjárók, korvettek, páncélozott harci járművek és drónok beszerzésére fordítják - mondta.

Ciucă arról is beszélt, hogy a kilátások szerint Románia ez év végéig csatlakozhat a schengeni övezethez. Ez megszüntetné a hosszú várakozási időt Románia és más EU-s országok határainál, és növelné az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Hozzátette, Brüsszel várhatóan megszünteti az igazságügyi reform és a korrupció felszámolása terén elért eredményeket monitorozó mechanizmust.

"Minden, amit a konfliktus kitörése óta tettünk, azt bizonyítja, hogy készen állunk schengeni állammá válni. Várjuk a többi európai uniós vezető elismerését mindazért, amit tettünk" - jelentette ki Románia miniszterelnöke az interjúban.

(Agerpres)