Búcsút is tartottak

Persze, rengeteg volt az újabb gyártású autó is, ezt a mezőnyt elsősorban a BMW-k és a VW-ek uralták, de közöttük megbújt egy murokszínű Ford Mustang is. Ezeknek az autóknak egy része optikailag volt tunningolt, mások extra lóerőt kaptak, de akadt, amely a tömérdek beépített hangszóróval hívta fel a figyelmet. Volt Porsche is, szokatlanul nagy terepgumikkal, sátorral kiegészítve, ugyanakkor a négykarikás gyártó, az Audi is képviselve volt.

Egy igazi különlegesség a pálya közepén kapott helyet: egy rakfelületes pick-up hátsó részére kétméteres hangszóró-együttes volt erősítve, a Ialomița megyéből érkezett járgány az ország leghangosabb autója – hívta fel a figyelmünket Zölde Adorján. A hangszórót speciális hidraulika emelte fel a rakfelületről, a zene kristálytisztán szólt belőle a hangerő ellenére. Az autó természetesen belül is ki volt bélelve hangszórókkal, csak az ajtókban tíz-tíz darab kapott helyet, míg az ülések mögé egy hatalmas mélynyomóládát bújtattak. Óvatosan fogalmazunk, de sejthető, hogy a hangtechnika vélhetően többe került, mint az autó…

A nap folyamán különböző, autókkal kapcsolatos vetélkedőket is tartottak, a főszervező pedig azon reményének adott hangot, hogy a rendezvénynek a jövőben országos szinten is lesz visszhangja.

Mária-búcsú a kápolnában

Szeptember 11-én a szokásos Mária-búcsút is megtartották a községközpontban lévő kis kápolnában. Ezen számos hívő vett részt, a szentmisét pedig a környékbeli papság egy részének a jelenlétében ft. Hurgoi János kanonok, a gyulafehérvári érsekség irodaigazgatója celebrálta, prédikációt is mondva. Rajta kívül a házigazda Hatos Mihály altorjai plébános meghívását ft. dr. Veres Stelian kanonok, az érsekség gazdasági igazgatója is elfogadta.

Ft. Hurgoi János prédikációja elején egy személyes történetet osztott meg, azt mesélte, hogy pénzhiány miatt testvérével miként vásároltak édesanyja névnapjára egy szál virágot, amit eltörtek, de megragasztva nyújtottak át. Édesanyja ettől is boldog volt, leszedte a szigetelőszalagot, és mosolyogva mondta: úgyis hosszú volt a szára, szebb, ha letörjük – idézte fel a gyermekkori életképet a kanonok. „Amikor égi édesanyánkat köszöntjük, ez a szeretetteljes, mosolygós anyai arc jelenik meg előttem, aki minden hibánk ellenére megpuszil bennünket, és imádkozik gyengeségeink leküzdéséért szent fiához, Jézus Krisztushoz.

A mai névnapon, amikor égi édesanyánkat köszöntjük, szebb ajándékot nem is hozhatunk magunkkal, mint buzgó, keresztény életünket, szent fia tanításának megtartását” – mondta a gyulafehérvári vendég, arra kérve a híveket, hogy az ünnepen igyekezzenek keresni a csendet, azt a csendet, amely imádsággá válik, majd párhuzamot vont a csend és a szeretet között, evangéliumi részt idézve Mária Júda városába való útjáról rokonához, Erzsébethez. „Ez az út az igazi szeretetnek két útját tárja elénk. Az egyik Jézus bemutatása és jelenléte Zakariás házában, a másik Mária szolgálatában mutatkozik meg, három hónapig marad a házban, segítséget nyújtva Erzsébetnek és családjának. Mindkét szeretet abból a csendből fakad, amelyben Mária élt, és engedte, hogy Isten alakítsa életét, lelkét. Csend és szeretet, ami azt jelenti: Jézust vinni és adni, és szolgálni. A mindennapi életünk nagy, kulcsfontosságú szavai. Abban a családban, közösségben, társadalomban ahol a csend és a szeretet uralkodik, ott biztos, hogy Isten jelenléte és áldása van jelen” – hangsúlyozta a kanonok.

A szentmise végén szokás szerint Hatos Mihály plébános arra kérte meg Daragus Attila polgármestert, hogy szóljon az egybegyűltehez. Az elöljáró köszöntötte a gyulafehérvári vendégeket, a magyarországi testvértelepülések küldötteit és a helybelieket. A polgármester rövid beszédében köszönetét fejezte ki a torjaiaknak, akik tettek valamit a településért, elmondva azt is, hogy a templomok, iskolák felújítására összpontosítanak, és az egyház támogatására kérte a híveket, ugyanakkor az összefogás fontosságát hangsúlyozta. A szentmise végén Hatos Mihály plébános ismételten felhívta a figyelmet a Mária-tisztelet fontosságára, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a búcsú megszervezéséhez.