Brexit: kormánypárti és ellenzéki képviselők kezdeményeznek újabb népszavazást

A kormányzó Konzervatív Párt, valamint a két legnagyobb országos ellenzéki erő, a Munkáspárt és a Liberális Demokraták összesen 17 alsóházi képviselője a The Observer című vasárnapi baloldali brit lapban megjelent közös felhívásban hangsúlyozta, hogy a 2016-ban tartott referendum óta - amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe - Nagy-Britannia a hét legnagyobb fejlett ipari hatalom csoportjának (G7) leglassabban növekvő gazdaságai közé került, jóllehet korábban az országcsoport éllovasa volt növekedési szempontból.

A képviselők szerint választóik - akár a bennmaradásra, akár a kilépésre voksoltak - nem arra szavaztak, hogy rosszabbul éljenek, sem arra, hogy munkahelyük veszélybe kerüljön, arra pedig végképp nem, hogy Nagy-Britanniának 40 milliárd fontot kelljen fizetnie "válási díjként" az uniós tagságából eredő pénzügyi kötelezettségei gyanánt, úgy, hogy közben nem lehet tudni, milyen formát öltenek majdani kereskedelmi kapcsolatai az Európai Unióval.

A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) mindemellett súlyosan megszenvedi majd a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS), a szociális ellátórendszer, valamint a tudomány és a tudományos kutatási tevékenység is. Mindezek miatt nemcsak a képviselőknek, hanem választóiknak is véleményt kell nyilvánítaniuk arról, hogy az ország ilyen körülmények között is kilépjen-e az EU-ból - áll a közös levélben.

Az újabb EU-népszavazás kiírását egyre több szervezet és közéleti személyiség követeli. A kezdeményezés fő szószólói közé tartozik Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök, valamint közvetlen hivatali elődje és egykori politikai riválisa, Sir John Major volt konzervatív párti kormányfő, aki nyilatkozataiban rendre történelmi léptékű hibának nevezi Nagy-Britannia kilépését az EU-ból.

A brit alsóház december 11-én szavaz a kilépési feltételeket tartalmazó 585 oldalas dokumentumról, amelyet azonban kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt súlyos bírálatok érnek, és a jelenlegi állapot alapján nincs meg a többség az Európai Unióval elért megállapodás elfogadásához.

Sir Keir Starmer, a munkáspárti árnyékkormány Brexit-ügyi miniszterjelöltje vasárnap, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva bejelentette, hogy ha a parlament elutasítja a kilépési megállapodást, a Munkáspárt azonnal bizalmatlansági szavazást kezdeményez a kormány ellen.

A bizalmatlansági szavazást a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora is jó ideje szorgalmazza saját kormánya ellen, mivel e frakciócsoport szerint a Brexit-megállapodás a kilépés után is túl szorosan az EU-hoz kötné Nagy-Britanniát.

A keményvonalas tory Brexit-tábor különösen élesen bírálja azt a megoldást, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszerről.

A hétvégére komoly viszály alakult ki a kormány és a megállapodás bírálói között abban a kérdésben is, hogy a kabinet e megoldáshoz milyen jogi tanácsot kapott saját jogi főtanácsadójától.

A tory Brexit-tábor követeli e jogi tanács maradéktalan nyilvánosságra hozását, mert gyanúja szerint Theresa May miniszterelnök ellenkező tartalmú kijelentéseivel szemben nincs jogi garancia arra, hogy az egységes vámszabályozást csak átmeneti időszakra lehetne érvénybe léptetni.

(MTI)