Borcăiaș János elköszönt

A baróti Városi Sport Club háza táján az elmúlt napokban történt események közül kiemelkedett az a labdarúgó-mérkőzés, melyet a helyi focicsapat kapusának, Borcăiaș Jánosnak a visszavonulása alkalmából rendeztek a hétvégén a városi stadionban.

Böjte Ferenc

2021. szeptember 03., 00:342021. szeptember 03., 00:34

A barátságos mérkőzésen a most 50 éves kapus egykori és jelenlegi csapattársai léptek pályára szép számú közönség előtt, a mérkőzés után pedig a kesztyűket szegre akasztó hálóőrt Lázár Csaba, a baróti sportklub elnöke, valamint Tókos Jenő, a bardoci Prima Sportegyesület elnöke köszöntötte. Búcsúzó, szép szavakkal, emléklapokkal, ajándékokkal köszönték meg neki elmúlt évekbeli kitartását, teljesítményét.

Borcăiaș János 1984 nyarán kezdett futballozni az akkori baróti Akarat kadétcsapatában, aztán rövidebb-hosszabb ideig a baróti Bányász, a szecselevárosi Precizia, a hévizi Cement, a bardoci Prima és a baróti Sólymok csapatának is tagja volt. A lényeg az, mint mondta, hogy az itthoni, baróti csapatnál fejezte be pályafutását.

Érdeklődésünkre megjegyezte, hogy a pályán töltött harminchét év alatt számos emlékezetes pillanata volt, például bajnokságot is nyert csapataival, mégpedig három alkalommal, 1994-ben, 1997-ben és 2007-ben is. Tizenegyesekből pedig három gólt is szerzett, úgyhogy a gólöröm sem hiányzott pályafutásából. A legemlékezetesebbet közülük az, amikor az esküvője is volt:

– Ha jól emlékeszem, Szentlélekkel játszottunk délelőtt focimeccset, 2--0-ra nyertünk, az egyik gólt én rúgtam. Aztán délután megvolt az esküvőnk – idézte fel.

Azt mondta, a kapusnak egyéni dolga van a pályán, az egyik legfontosabb az, hogy az ellenfél szögletrúgásánál fel tudja mérni előre, hová érkezik a labda, mert másképp nem tudna közbeavatkozni.

– Egy kapus 25–26 éves korára „érik be”, addig igazán tapasztalatot gyűjt, ami igencsak fontos számára – jegyezte meg.

Hozzáfűzte, mint minden futballista, ő is csatár akart lenni az elején, aztán Fejes Géza bácsi volt az, aki azt mondta neki, hogy tehetsége van védésben, próbálja meg a kapusságot.

– Megpróbáltam, és meg is szerettem – emlékezett vissza a kezdetekre, a helybéliek közül a búcsúmeccsén éppen játékvezetőként tevékenykedő Szász Vilit, valamint a néhai Lőrincz Laci bácsit említve meg példaképeiként. A nemzetközi szinten játszó, nagy kapusok közül Gianluigi Buffon és Iker Casillas voltak azok, akikre feltekintett.

– Sok szép élménnyel gazdagodtam a pályán, voltak nagy védéseim, nyilván tévedéseim is, de nem emlékszem, hogy miattam, az én hibám miatt elúszott volna egy meccs. A szép emlékek megmaradnak, azokat viszem tovább – összegzett.