„Itthon is szép az élet”

– Milyenek jelenleg a munkanélküliségi mutatók, és hogyan áll Kovászna megye az ország más régióihoz képest?

– Kovászna megye a legkisebb, így nem lehet a kiváló fajlovat a kevésbé jóhoz hasonlítani, de a megyében alacsony a munkanélküliség. Az elmúlt periódusban a frissen végzett diákok megemelték ugyan az arányt, de ők távoznak is a rendszerből, így elmondhatjuk, hogy a mutatók alacsonyak.

– Kevés a munkahely a megyében, és alacsonyak a bérek is, hogyan lehet ezen változtatni?

– A legfőbb kihívás számunkra az, hogy a fiatalokat itthon tartsuk, támogassuk, de olykor a vállalkozókkal is vitába keveredünk, mert felteszik a kérdést, hogy miért fizessenek többet 2000 lejnél? Ennek a magyarázata is megvan, hiszen, ha egy régi munkatárs ennyit keres, akkor miért adna a vállalkozó egy kezdő fiatalnak ennél többet? Vannak, akik inkább lemondanak az állami támogatásról, és nem alkalmaznak kezdő fiatalokat. Bár ez nem annyira gyakori, de sajnos előfordul.

– Mennyire sikeresek az önök által szervezett börzék? Van, hogy senkit nem alkalmaznak ezeken a börzéken, hogyan lehetne ezt vonzóbbá tenni?

– A börzék fontosak, de a hangsúly az oktatáson kellene legyen. Meg kéne tanítani az embereket keresni, tisztázni az elvárásokat és képességeket is. Az iskolák kellene együttműködjenek velünk, pályaválasztási vásárok szervezésével, iskolák bemutatásával. Ha az iskolákból olyan fiatalok jönnek ki, akiknek bár vannak hiányosságaik, de azok pótolhatóak felnőttképzéssel, máris előbbre jutottunk. A börzének akkor van reális hatása, ha az emberek akarnak dolgozni, a munkáltatók pedig alkalmazni.

– Elterjedt a hír, hogy egyre több vállalkozó nepáli munkaerőt keres. Igaz ez, és mi ennek az oka?

– Igaz a hír, és ez mellbevágó. Több cég jelentkezett, hogy alkalmazna nepáli munkaerőt, ugyanakkor nemrég a Központi Fejlesztési Régiótól, Gyulafehérvárról is kaptunk átiratot, melyből kiderül, hogy keleti munkaerőt toborzó intézmények érdeklődnek a Kovászna megyei lehetőségekről. Nem rejtem el az információt, de azt is kell tudni, hogy még nem jöttek a nepáliak, sőt azok is elmentek, akik voltak. Ennek oka, hogy időigényes, amíg ráhangolódnak a mi európai típusú rendszerünkre. A keleti munkaerő alkalmazásánál az egyik veszély az integrálás, mert ez nagyobb költséggel jár, mint az előre látható, és nem akármilyen területen felelnek meg ezek az emberek.

– Sok fiatal elmegy külföldre dolgozni, van esély ön szerint, hogy visszajönnek a hazai munkaerőpiacra bármikor is?

– Uniós normáknak vagyunk alávetve, és az európai gondolkodáshoz kapcsolódunk. Európa magához akarja hívni a fiatalokat, főleg a nyugati országok. A belgáknak, németeknek, franciáknak szükségük van a munkaerőre, de elfelejtik, hogy egységes állam vagyunk, és ez sok mindenben megmutatkozik. Nem rossz menni és látni, de ugyanakkor külföldön hamar kiégnek a fiatalok. Ezzel szemben itthon is szép az élet, és csendes.