„Fűben, fában orvosság”

Balázs Melinda Erzsébet egy véletlen során került a Szent Ferenc Alapítványhoz, ahol Böjte Csaba keze alatt nevel gyerekeket, és mivel úgy gondolja, véletlenek nincsenek, büszkén jelenti ki, hogy ez az út, amit neki szántak. Egy vonaton való utazása során hallotta meg először a pap nevét, Déván leszállt, hogy megnézze magának, aztán már csak a félévi vizsgák után került újra haza. Böjte Csaba volt az, aki meggyőzte, hogy érdemes az ő oldalán maradnia, és úgymond harcolnia a jó ügyért.
Balázs Melinda Erzsébet immár húsz éve csak Zsóka nevelőként ismeri magát. Ozsdolai előadása után leginkább gyógynövényekhez való kötődése kapcsán kérdeztem, hiszen az alapítványnál ehhez a világhoz is közelebb kerülhetett.
– Mióta foglalkozik gyógyfüvekkel? Hogyan került kapcsolatba velük?
– Az alapítvány kertjében felfedeztünk tizenöt tájidegen növényt, amiket szaporítani kezdtünk, eleinte csak dísznövényként. Aztán másik évben Szabó Gyuri bácsi (bükki füvesember, aki rendszeresen jár az alapítványhoz előadásokat tartani, gyógynövényeket ismertetni – szerk. megj.) volt az, aki megerősített bennünket abban, hogy ezzel érdemes foglalkozni. Pusztán gyógyászati szempontból is, de mivel kamasz gyerekekkel foglalkozom, kell egy zászló, ami alatt nyugodtan mehet az ember. Tehát ez adta meg nekünk azt az örökséget, amire tudunk építeni jövőt.
– Mire tudnak a gyógynövények leginkább hatni, miben tudnak segíteni?
– Fűben, fában orvosság – ezt tartja a néphagyomány. A 21. század emberének ebben a nagy rohanásban jó, ha kicsit visszatér a természetbe, mert az nemcsak fizikai, hanem lelki gyógyulást is hoz. Úgy tartják, hogy minden növény, aminek valamilyen haszna van, az gyógynövény. Ha meg nincs, akkor gyom. Eszerint kell hozzáállni. Maga a káposzta – ami ugye egy közönséges zöldség – nagyon sok káliumot tartalmaz, a vérképzésben, a véralvadásban játszik szerepet. A környezetünkben tehát mindennek megvan a maga szerepe, ami az életünket segíti, és nem megnyomorítja.
– Manapság kevesen ismerik a gyógynövények hatásait. Mit gondol, hogyan lehetne ezen változtatni?
– A mai gyógyszerek nagy része olyan szintetikus anyagot tartalmaz, ami valamikor megtalálható volt a természetben is. Legelőször a természet szeretetét kell az emberekkel ismertetni, ha pedig megismerik a természetnek a lágy ölét – ahogy leírja Petőfi Sándor is – utána mindenki ösztönösen megtalálja a magának való gyógynövényt. A kecskét például mindenevőnek tartják. Ez nem igaz. 99 fajta gyógynövényt megeszik, de nem akármit. Az állat ösztönösen tudja, hogy neki mi kell. Az ember a legmagasabb rendű állat. Ő azonban nem hallgat az ösztöneire, hiszen mindenkinek könnyebb bevenni egy Nurofent...
– Tehát úgy gondolja, hogy egy gyógynövény hatásosabb lehet, mint egy gyógyszer?
– Ez alkat kérdése. Nagyon sok tényező – immunrendszer, genetika – közrejátszik. Én nem vagyok erre hivatott, hogy azt mondjam, a gyógynövény hatásosabb. Úgy gondolom, leginkább megelőzésként hatásosabb. De amikor súlyos beteg vagy, akkor már sajnos kemikáliához kell nyúlni.
– Ön inkább gyógyszereket szed, vagy a gyógynövényekre bízza egészségét?
– Mi megelőzésként rengeteg gyógynövényt használunk. A háznál, ahol kamaszokkal foglalkozom, napi 200 liter tea fogy el. De ha konkrét betegség jelenik meg, akkor arra inkább gyógyszert alkalmazunk. Néha kell, de amennyiben lehet, igyekszem elkerülni. De sajnos olyan világban élünk, ahol bármilyen élelmiszert megvesz az ember, abba eleve kémiai vegyszerek vannak, amikkel a szervezetünk mát túl van sajnos töltődve.
– Lesz-e hasonló előadása a közeljövőben itt a környékünkön?
– Nem tudok róla. Az okosságaimat Csíksomlyón szoktam elmondani, hiszen elég sok felénk látogató van. Gyógynövény-napot is szervezünk, ami arra hivatott, hogy összeszedjük a Csík-, Gyergyó- és Udvarszék környéki gyógynövénytermelőket. Mi nem akarunk gyógyászkodni, viszont szívesen segítünk abban, hogy közösségmegőrző és összehozó szerepet biztosíthassunk ezáltal.

Pilbáth Kincső