Mondhatni észrevétlenül telt el három óra kedden este Erdővidék Múzeumában, a magyar kultúra napja alkalmából szervezett kiállításmegnyitón, majd az azt követő könyvbemutatókon. Nyilván azért, mert a kiállított fotókkal nem győzött betelni az ember, és sok érdekességet mondott a kiállító művész, a székelykeresztúri Czire Alpár is. Szintén lebilincselte a hallgatóságot Csinta Samu előadása nemrég megjelent két könyvével kapcsolatban, melyek az erdélyi főnemesi családok életébe engednek betekintést.
2017. január 27., 12:312017. január 27., 12:31
Mondhatni észrevétlenül telt el három óra kedden este Erdővidék Múzeumában, a magyar kultúra napja alkalmából szervezett kiállításmegnyitón, majd az azt követő könyvbemutatókon. Nyilván azért, mert a kiállított fotókkal nem győzött betelni az ember, és sok érdekességet mondott a kiállító művész, a székelykeresztúri Czire Alpár is. Szintén lebilincselte a hallgatóságot Csinta Samu előadása nemrég megjelent két könyvével kapcsolatban, melyek az erdélyi főnemesi családok életébe engednek betekintést.
Czire Alpárt a múzeum munkatársa, Hoffman Edit köszöntötte, elmondva róla, hogy már gyermekkorában ismerkedett a fotózással, tíz éve foglalkozik alaposabban fényképezéssel. A művész ötven darab fekete-fehér fotót hozott Barótra, azokon a Hargita megyei Énlaka falu mindennapjai elevenednek meg, az ott élő, javarészt idősebb emberek egy-egy életkockájának, elkapott pillanatának megörökítése révén. „Az életet szerető és tisztelő arcokkal találkozunk a képeken” – fogalmazott a méltató.
A fotóstól megtudtuk, hogy a fényképezést a világ megismerésének módozataként fogja fel, és kifejtette, hiába készül ma a modern, mindenki által hozzáférhető technikának köszönhetően több millió kép óránként, igazából a gép mögött álló embereken és szemléletükön múlik, mennyire lesznek azok értékesek, önálló életre hivatottak. Az Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár Termében kiállított képek igazolják: az erdélyi falusi emberek, a maguk időtlenségében, a sors adta térben, gyötrődő, de egyszerű örömöt is árasztó arcaikkal azt mutatják, érdemes itt élni, ezen a hol árnyékban, hol fényben mutatkozó, de mindig a remény erejétől sugárzó szülőföldön. A kiállítás február 24-ig látogatható.
Miután Demeter László múzeumigazgató őt köszöntötte, Csinta Samu bevezetőként azt taglalta, miért határozott úgy, hogy könyvet ír az erdélyi arisztokráciáról, azokról a főnemesi családokról, melyek 1990 után a hazatérés, egykori birtokaikon az élet újrakezdésének lehetősége mellett döntöttek.
– Igazából 1949-ig, az államosítás pillanatáig kell visszamenjünk az időben, ha meg akarjuk érteni sorsuk alakulását – mondta.
Két kötetben a szerző tíz főnemesi család történetének kockáit tárja elénk, akik immár tevékenységeikkel erdélyi magyar társadalmunk részeivé váltak, csakúgy, mint az általuk épített számos gyönyörű kastély, melyek közül sok Erdély ékköveként díszeleg ma is.
– Ami régi, nem feltétlenül kacat, hanem elsősorban érték. Ha könyveimmel elértem azt, hogy ezekre a kastélyokra kíváncsiak legyünk és megnézzük őket, akkor már nem volt hiábavaló a munkám. Az ő történelmük a mi történelmünk is – összegzett a szerző.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!