Bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta a Trianon-évfordulóra

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: ez a konfliktus lehetetlenné tette, hogy Közép-Európa újra megerősödjék és szabad otthona legyen az évszázadok óta együtt élő nemzeteknek. Száz év múltán Trianon elsősorban azt jelenti, hogy "a magyar nemzet akkor is túlél, ha halálra szánják" - mondta.

Volt erőnk megmaradni a nehezebb időkben is, volt erőnk újra megtalálni, felvenni, és különösen a mögöttünk hagyott évtizedben, megerősíteni az elszakított nemzetrészekhez kapcsolódó kötelékeket - tette hozzá.

A magyar nemzet saját sorsán is megtapasztalta, hogy a test múlandó, a szellem örök, a haza pedig a magasban van - fogalmazott.

Trianon egy évszázad múltával figyelmeztetés: a szembenállás Közép-Európában nem járható út. Birodalmak ütközőzónájában élve csak akkor védhetjük meg szabadságunkat és csak akkor tudjuk megőrizni kultúránkat, mindazt, akik és amik vagyunk, és csak akkor alkothatjuk meg a magunk jövőjét, ha a Kárpát-medencében határokra tekintet nélkül lelhetünk valamennyien otthonra - hangsúlyozta Gulyás Gergely. Hozzátette: ehhez méltányosságra, az alapvető egyéni és közösségi nemzetiségi jogok tiszteletben tartására van szükség.

Szólt arról is, hogy a koronavírus-járvány sarokba szorította az egész világot, így Magyarországot is, de a Trianon századik évfordulójára tervezett szerteágazó rendezvénysorozat elemeit a pandémia múltával megvalósítják majd.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt: nem mazochizmusból emlékezünk "a történelem egyik, ha nem a legnagyobb igazságtalanságára", hanem arra gondolva, hogy mindezek nem fogtak rajtunk, hogy a szeretet, az élni akarás erősebb volt, és hozzásegített bennünket a túléléshez.

A magyarok az élet nemzetei közé tartoznak; amikor önmagunk sorsának karmesterei lehettünk, soha nem akartuk másuk pusztulását, soha nem akartuk mások halálát. Ez olyan kivételes tulajdonságunk, amely büszkeséggel tölthet el mindannyiunkat - fogalmazott Schmidt Mária.

Arról beszélt: éppen a trianoni tragédia és az arra adott magyar válasz mutatja, hogy a túlélés képessége kivételes tulajdonságunk, hiszen a békediktátum előkészítői "arra vállalkoztak, hogy elpusztítsák ezt a közösséget", nem foglalkozva a magyarok több mint ezeréves kulturális és történelmi teljesítményével.

Mindez hiábavalónak bizonyult, mert megmaradtunk, megfogyva bár, de törve nem - fűzte hozzá Schmidt Mária. Száz év távolából már tisztán látjuk, hogy Trianon nekünk nem pusztulást jelent, hanem ércnél maradandóbb bizonyítékot arra, hogy hihetetlen életerő lakik bennünk - mondta.

Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki: társaságuk mindvégig összeforrt a nemzetével, hiszen az 1867-es kiegyezés után jöhetett létre a hangsúlyozottan nemzeti jellegű posta. A Trianon utáni nehéz helyzetben kellett újraszervezni a postát, figyelmet fordítva arra, hogy megélhetést biztosítsanak az elcsatolt területekről érkező munkatársaknak.

A vezérigazgató jelezte: alkalmi bélyegeikkel egyszerre emlékeznek és emlékeztetnek történelmünk fontos eseményeire, több mint másfél évszázada.

Megemlítette: az ezer forintos össznévértékű, 50 ezer alapváltozatú és 4500 vágott példányban kibocsátott trianoni bélyegblokkon Vörösmarty Mihály Szózatának "Megfogyva bár, de törve nem" sora olvasható, és az Országház kupolacsarnoka látható.

(MTI)