Nemrég igazi történelem-, illetve helytörténeti óra helyszínévé vált Erdővidék Múzeumának Kászoni Gáspár-terme. A Tortoma Önképzőkör és Demeter Zoltán művelődésszervező meghívottja dr. Kovács István Lehel négyfalusi egyetemi tanár, helytörténész volt, akit az Erdélyi Kárpát-egyesület országos elnökeként ismerhetnek a természetjárók, és aki Barcaságról, annak természeti, néprajzi értékeiről, kincseiről, valamint történelméről tartott érdekes, tartalmas előadást.
2019. november 18., 00:112019. november 18., 00:11
Megtudhattuk például, hogy a Barcaság már a neandervölgyi ember idejében, ezelőtt harmincezer évvel lakott volt, hiszen az ősember maradványait megtalálták a Brassó melletti Keresztényhavas barlangjaiban. Brassó neve egyébként onogur-bolgár eredetű, jelentése szürke víz. „Valamikor Brassótól északra húzódott ugyanis az Onogur-bolgár Birodalom határa” – magyarázta Kovács.
Részletesen kitért a vidék jelentősebb történelmi eseményeire, melyek közül megemlítette a német lovagrend 1211-ben történt behívását a Barcaságra, annak kiűzését 1225-ben, a tájszólásuk alapján valószínűsíthetően a felcsíki székelyek csoportjából kivált barcasági csángók betelepedését, II. Endre királynak az erdélyi szászok számára 1224-ben kiadott „arany szabadságlevelét”, Hétfalu első írásos említését 1366-ból, a tatárjárást, Hunyadi Jánost, aki bátorságukért aranykelyhet adományozott a hétfalusi csángóknak, aztán az 1848–49-es szabadságharcot, melyből a barcasági magyarok is derekasan kivették részüket az első és a második tömösi csata révén.
Említést tett Brassó vármegye 1876-os megalakulásáról, melynek érdekessége, hogy a hétfalusi csángók kérést írtak, hogy Háromszékhez szeretnének tartozni – egyetlen szavazaton múlott, hogy mégis Brassóhoz kerültek.
– Ennyit jelentett egyetlenegy szavazat – véleményezte, utalva arra, hogy manapság is gyakran elbagatellizáljuk annak jelentőségét.
A történelmi visszatekintés az I. és a II. világháború eseményeivel zárult, melyek következményeképp sokan Magyarországra menekültek a Barcaságról, végül a kommunizmusbeli erőltetett betelepítésekről is szót ejtett az előadó. Jelentős szerepet játszott a barcaságiak életében az 1544-es vallásreform is, ekkor terjedt el az evangélikus vallás a vidéken – mutatott rá.
Dr. Kovács Lehel István külön fejezetet szánt a tíz barcasági magyar falu bemutatásának. Ezek közül Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu a mai Négyfalut, vagyis Szecselevárost alkotják (a román Sătucele vagyis „falvacskák” szóból származik az elnevezés); további három faluval – Tatrang, Zajzon és Pürkerec – együttesen képezik Hétfalut. A barcasági magyar települések sorát Apáca, Krizba és Barcaújfalu egészíti ki. Megtudhattuk, hogy Tatrangból indult útjára Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, hogy Türkösön hímezték és türkösi rózsaszirmokkal töltötték meg Kossuth Lajos halotti párnáját, hogy Zajzon valamikor az egész Monarchia legkedveltebb fürdőhelyisége volt, és hogy itt még ma is él a borica nevű „férfiavató”népszokás, és még sok más érdekességet.
Végül szó esett a vidék gasztronómiájáról is, melyet dr. Kovács István Lehel egy 171 receptet tartalmazó könyvben is összefoglalt. Ezt és több más, általa írt kiadványt is meg lehetett a helyszínen vásárolni.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!