Az ukrán vezetés szerint legalább 300 civilt mészároltak le a visszavonuló oroszok Bucsában

"Európai partnereink szerint a lényeg, hogy ne provokáljuk az oroszokat, hogy ne legyen harmadik világháború, az oroszok ne sértődjenek meg és ne használják.... Mit ne használjanak? Rakétákat, légibombákat, tankokat? Nem mészároltak le civileket, nem bombáztak lakott területeket, nem hajtottak végre tömeges kivégzéseket, mint a koncentrációs táborokban? Mit nem használtak még?" - tette fel a kérdést a tisztségviselő.

Podoljak rámutatott arra, hogy "leírhatatlan borzalmakat" követtek el az orosz erők a Kijev környéki teleüléseken: Bucsában, Irpinyben, Hosztomelben. Kiemelte, hogy "békés ukrán polgárok százait és ezreit mészárolták le különös kegyetlenséggel". Podoljak a boszniai háborúban 1995-ben elkövetett srebrenicai mészárláshoz hasonlította a történteket.

https://www.youtube.com/watch?v=Mx9JlNu_H1Y

Mihajlo Podoljak szombaton a Twitteren határozottabb fellépésre szólította fel a Nyugatot, kevesellve az Oroszországgal szemben eddig hozott szankciókat. Sürgette Ukrajna partnereit, hogy vessenek ki teljes embargót az orosz energiahordozókra és árukra.

Az Ukrajinszka Pravda arról számolt be, hogy a Kijev megyei települések visszavétele után az orosz csapatok újabb embertelen tetteire találtak bizonyítékokat a városokban: agyonlőtt lakosokat, tömegsírokat és a helybeliek nemi erőszakról szóló beszámolóit.

Az ukrán légierő sajtószolgálata közölte, hogy a légvédelem lelőtt egy újabb orosz Szu-34-es vadászbombázó repülőgépet a kelet-országrészben lévő Harkiv megye fölött.

Az ukrán vezérkar vasárnap déli helyzetjelentésében egyebek mellett azt írta, hogy az orosz erők a háború 39. napján is változatlanul rakéta- és légicsapásokat mérnek a polgári infrastruktúrára, és nem hagynak fel a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyék egészének ellenőrzésére tett kísérletekkel. A jelentés szerint a harci tevékenység jelenleg főként ezekre a régiókra összpontosul.

Az északkeleti Szumi megyéből azonban megindult az orosz csapatok kivonulása Oroszország irányába. A keleti országrészben Harkiv városát továbbra is blokád alatt tartja az orosz hadsereg, továbbá nagy erőket összpontosítanak a régióban fekvő Izjum elleni támadó műveletekre, a déli Mikolajiv megyében pedig Olekszandrivka településnél folynak heves harcok. A megye székhelye, Mikolajiv város ellen vasárnap újabb légitámadást intéztek az orosz erők. Kora délután Olekszandr Szenkevics, a város polgármestere adta hírül a Facebookon, hogy több rakéta is becsapódott a nagyvárosban. Áldozatokról egyelőre nem adott hírt.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba, az ukrán erők megsemmisítettek 143 orosz repülőgépet, 134 helikoptert, hét hadihajót, 644 harckocsit, 1830 páncélozott harcjárművet, 325 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 105 rakéta-sorozatvetőt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közzétett Facebook-bejegyzésében bírálta a NATO-t, amiért késlekedett azzal, hogy meghívja Ukrajnát tagjai közé, és kemény szavakkal üzent azoknak az orosz katonaanyáknak, akiknek fiai Ukrajnában vérengzéseket hajtottak végre.

"Bukarest, a NATO-csúcs nyilatkozata. Tizennégy évvel ezelőtt, április 3 án megvolt a lehetőség annak megelőzésére, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Bucsa, Kijev megye. Napjainkban. Oroszország megérkezett. Az tanácsolom az anyáknak, nézzenek az orosz katonákra, mert ilyen gazembereket neveltek fel: orgyilkosokat, martalócokat, hóhérokat" - idézte az elnök szavait az Ukrajinszka Pravda. A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Kijev megyei települések visszavétele után az ukrán hatóságok közlései szerint az orosz csapatok újabb embertelen tetteire találtak bizonyítékokat a városokban: agyonlőtt civil lakosokat, tömegsírokat és a helybeliek nemi erőszakról szóló beszámolóit.

Az ukrán légierő vasárnap közölte, hogy az orosz csapatok ismét rakétacsapást mértek a Kijev megyei Vaszilkiv településre, amely mintegy negyven kilométerre délnyugatra fekszik a fővárostól. A jelentés szerint az ukrán légvédelemnek a lövedékek egy részét sikerült megsemmisítenie, de csapódott be rakéta a településre - mint írták közleményükben - olyan helyre, ahol a helyiek a korábbi támadások után takarították az épületeket és az utcákat. Az előzetes információk szerint többen megsebesültek, pontos számuk azonban még nem ismert.

Vladiszlav Artosenko, az észak-ukrajnai Csernyihiv polgármestere vasárnap egy tévéműsorban arról beszélt, hogy városa hetven százaléka megsemmisült az orosz támadások következtében, az üzleti élet leállt, a megyeszékhelynek emiatt nincs semmilyen költségvetési bevétele. Szavai szerint a város lakói pusztán túlélnek egyik napról a másikra. Nem zárta ki, hogy az elvonulóban lévő orosz csapatok bármikor ismét visszatérhetnek Csernyihivhez, amelynek helyzetét a Kijev megyei Bucsában, a kelet-ukrajnai Harkivban, és az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban uralkodó állapotokhoz hasonlította. Pozitívumként hozzátette, hogy a régióban ugyanakkor elkezdődött a területek megtisztítása és aknamentesítése.

Irina Venegyiktova ukrán főügyész a Facebookon azt közölte, hogy a Kijev megyében felszabadított településekről az elmúlt három napban 410 meggyilkolt civil holttestét vitték ki. Mint írta, ezeket az áldozatokat igazságügyi orvosszakértők vizsgálják, hogy dokumentálják az Oroszország által elkövetett "háborús bűntetteket". Hozzátette, hogy a holttestek közül eddig 140 vizsgálatával végeztek. Rámutatott: nehezíti a halottak elszállítását az, hogy az orosz erők több várost és falvat aláaknáztak, a holttestek mellett is vannak robbanószerkezetek, és sok fel nem robbant lövedék is hever a térségben.

Charles Michel, az európai uniós tagországok kormányfői tanácskozó fórumának elnöke a Twitteren sokkolónak nevezte az ukrán főváros közelében történteket, és bejelentette, hogy az EU minden segítséget megad Ukrajnának és az illetékes szervezeteknek ahhoz, hogy össze tudják gyűjteni a szükséges bizonyítékokat, és eljárás indulhasson a nemzetközi bíróságokon.

António Guterres ENSZ-főtitkár New Yorkban közleményt adott ki, amelyben a független vizsgálat fontosságára hívta fel a figyelmet annak érdekében, hogy a felelősök ténylegesen elszámoltathatók legyenek tetteikért. Ő is aláhúzta, hogy sokkhatásként érték az ukrán városban megölt civilekről érkezett beszámolók.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter feltételezhető háborús bűncselekményeket említett, és szintén a felelősök igazságszolgáltatás elé állítását sürgette.

Hasonló nyilatkozatokat tettek a brit, a francia, az olasz és a német kormányok vezetői, illetve külügyi felelősei is.

Visszautasította az orosz védelmi minisztérium vasárnap az ukrán kormánynak azt a vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg a Kijev megyében lévő, az ukrán erők által visszafoglalt Bucsa városban.

"A kijevi rezsim által közzétett összes fénykép és videó, amely állítólag orosz katonák által a Kijevi területen lévő Bucsa városban elkövetett állítólagos +bűncselekményről+ tanúskodik, újabb provokáció" - közölte moszkvai katonai tárca.

A minisztérium szerint a bucsai fotók és videofelvételek ugyanúgy a nyugati média számára "megrendezettek", ahogyan azok, amelyek korábban a mariupoli szülőotthonnál és más városokban is készültek. A tárca leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők tagjai nem követtek el erőszakcselekményeket Bucsa lakosai ellen, amíg ott állomásoztak.

A közlemény rámutatott, hogy a város déli külterületeit, beleértve a lakóövezeteket is, az ukrán hadsereg nehéztüzérséggel, tankokkal és rakéta-sorozatvetőkkel akkor folyamatosan lőtte, amíg a város az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt állt. A minisztérium állítása szerint a bucsai lakosok mindvégig szabadon mozogtak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.

A tájékoztatás szerint az orosz fegyveres erők még március 30-án kiürítették Bucsát, 31-én a város polgármestere Anatolij Fedoruk, aki ezt videoüzenetben megerősítette, nem tett említést az utcán összekötözött kézzel agyonlőtt helyiekről. A "bűncselekmények bizonyítékai" csak a negyedik napon jelentek meg, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba. A tárca hozzátette, hogy az orosz haderő 452 tonna humanitárius segélyt szállított a Kijevi megye településeire.

(MTI)