Az OTV Romániája

Emlékszik, kedves olvasó, az OTV- re? Egy garzonban rögtönzött stúdióból indult, 2007-ben már 1,4 milliárd lej nyereséget könyvelt el, ami akkor hű, de sok volt! A siker titka? Két, minden hájjal megkent jövendő börtöntöltelék: Sorin Ovidiu Vântu és Dan Diaconescu, ez a sármos Richard Gere és egy alultáplált kisegér balkáni ötvözete. A szeen-záá-cii-óós témák tévéje (szellemjárás egy olténiai faluban, túlvilági interjú Ceaușescu fantomjával, kicsapongó vej és pszichopata anyós szócsatája stb.) a hülyeség média aranyérmét az Elodia-sorozattal érdemelte ki.

A (valószínűleg meggyilkolt) ügyvédnő esetét 239 epizódban tárgyalta D. D., 2,4 millió eurót bezsebelve. Minden este nagy szalagcímek hirdették: ma este megtudjátok, hol van Elodia! Majd a meghívottak – hibbant magándetektívek, kuruzslók, Ferenc Jóska-hotelszökevény jelmagyarázók kifejtették: a szegény nőt egy régi kriptában, a hegyekben egy szakadékban, egy kertben, feldarabolva a hűtőben, az aszfalt alatt kell keresni, vagy pedig nagyon is él, ez esetben Törökországban, Németországban, Dél-Amerikában, saját nevén vagy álnéven. (Máig sem találták meg.)

1. D.-n nem csodálkozom, neki jött a pénz. Hogy ezt az idiótaságot estéről estére százezrek mégis követték, ez az én elmémnek már sok.

Az OTV-t a sztárriporter lecsukása után bezárták. De szelleme él, méghozzá magasabb régiókban. Mert az utóbbi hónapokban mit tudott meg a jónép a kvázi hivatalos hírcsatornákból, sőt, kormánytagoktól? Hogy az államkassza üres, és az államkasszában félre van téve a pénz a nyugdíjak emelésére; hogy a koronavírus egyszerű influenza, és félelmetes, halálos ellenség; hogy a liberális kormányt sürgősen ki kell rúgni, majd három nap múlva sürgősen meg kell szavazni. A járványból Románia fog a leghamarabb, sőt, megerősödve kilábalni, és hogy rosszabbul áll a szénánk, mint a 2008-as válságkor; hogy egy nap 2000, de nem igaz, hanem 12 ezer kovidtesztet végeznek; hogy majd novemberben, de nem, októberben, illetve szeptemberben választhat a drága román nép.

De jó, hogy annyi zűrzavarban van mégis egy arkhimédeszi stabil pont a román közéletben: autonómia Székelyföldnek nem dukál, mert Székelyföld nem létezik. Ebben minden sztárriporter, kuruzsló, hibbant detektív, ferencjóskás politológus, sőt, az államelnök is egyetért.