Az európai zöld megállapodás nagy kihívást jelent

„Jelenleg itthon csak azokról a beruházásokról beszélnek, amelyek Romániát érintik, és ez nagy hiba. (…) A beruházások egy nagyon összetett terv kis szeletét jelentik. A közvélemény úgy tudja, hogy az ország pénzügyi forrásokat kap, befektetéseket lesznek. Nem, semmit nem fogunk kapni automatikusan, hanem ezeket a forrásokat meg kell pályázni, a beruházásokhoz az összeget le kell hívni. (…) A fenntartható gazdasághoz való átmenet mentalitásváltást is feltételez. (…) A hatóságok szintjén sokkal jobban fel kell erre készülni és elő kell készíteni a törvényes keretet is. El kellene kezdeni a vitát arról, hogy mit jelent a zöld megállapodás, mit jelent a fenntartható gazdaság, mit jelent az, hogy harminc éven belül más lesz az élet, mint most. Szemléletváltásról van szó” – magyarázta a képviselő.

Az Európai Bizottság a következő évtizedre 1 000 milliárd eurót szánna az átmeneti időszak támogatására, ugyanakkor egy méltányos átmeneti mechanizmus létrehozását is bejelentették, amely a 2021-2027-ig terjedő időszakban 100 milliárd ¬eurót juttat azoknak a régióknak és tagállamoknak, amelyek nehéz helyzetben vannak.

„Ebből az összegből a vissza nem térítendő támogatások értéke 7,5 milliárd euró. Szerintem gyerekes annak örülni, hogy ezen a téren Románia a második vagy harmadik helyen van a kedvezményezettek körében, hiszen ezek a támogatások tulajdonképpen töredékét jelentik annak, amit a jövőben itthon is véghez kell vinni” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. Véleménye szerint az országnak inkább beruházásokat kell bevonzani, a vissza nem térítendő támogatások csak a zöld átállás tüneti kezelését segítik. „Hunyad megyében vagyunk, az ország két széntermelő vidékének egyike itt található, a Zsil-völgyében. Nekünk nagyon fontos a befektetések kérdése, ez mellett a szociális háló fenntartása is” – mutatott rá, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy Romániának hiányzik az a képessége, hogy a megfelelő beruházásokat ide vonzza a sikeres zöldátállás érdekében. 

„Nincs meg a bölcsességünk, tapasztalatunk és a törvényes keret is hiányzik, hogy hatékonyak legyünk a befektetések idecsalogatásában. Valamelyest megtanultunk pályázni az infrastruktúra fejlesztésére. Ez is nagyon fontos, de most egy teljesen új szint következik, hogy a bankrendszeren keresztül, köz- és magánszféra bevonásával beruházások történjenek. A befektető nem azért fog Romániába jönni, mert azt mondta neki Ursula von der Leyen, hanem azért, mert bankképes terveket lát, amelyek profitot tudnak termelni” – figyelmeztetett az EP-képviselő, aki arra is rámutatott, hogy az ország 2014-2020 közötti időszakban az utolsó helyen szerepel a Juncker-terven keresztül történő beruházásokat illetően.

Winkler Gyula elmondta, a következő időszakban az Európai Bizottság közvitára bocsát 40 rendelkezést, amely alapján gyakorlatba ültetik az európai zöld megállapodást. “Minden javaslat európai közvitára megy, a bizottság honlapján lehet követni, ott kell műszaki megoldásokat javasolni” – ismertette a képviselő, hozzátéve, reméli, hogy minél több hazai javaslat fog érkezni.
Az RMDSZ EP-képviselője beszélt arról is, hogy az európai zöld megállapodáshoz “friss forrásokat” kell találni, hogy ne a Kohéziós Alap és a Közös Agrárpolitika forrásait csapolják meg. “A bizottság, Frans Timmermans alelnök részvételével, hatalmas botrányt okozott, mert azt javasolta, hogy a Kohéziós Alap és a Közös Agrárpolitika forrásaiból vegyenek el a zöld átállás érdekében. Vagyis abból a pénzből, amely a keleti tagállamok számára a leginkább elérhető. (…) Nekünk továbbra is nagy szükségünk van az infrastrukturális fejlesztésre, felzárkóztatásra. (…) Jelenleg az Európai Parlamentben, de az európai politikában is nagy a Nyugat és Kelet közötti szakadék. Nagy a különbség az között, hogy mire van szüksége Keletnek most és a következő húsz évben, illetve, hogy Nyugat mit szeretne elérni” – mutatott rá Winkler az ellentétekre.

Szerinte Ursula von der Leyen, az EB elnökének és Charles Michel, az Európai Unió Tanácsa elnökének egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy közelebb hozza egymáshoz a keleti és nyugati tagállamokat. “Politikai gesztusokra és friss pénzügyi forrásokra van szükség. Az ellentétek tovább mélyülnek, ha a zöld megállapodáshoz szükséges pénzt a kohéziós és agrárpolitikai támogatásoktól veszik el, ezáltal újabb nagy veszélyt hozva az Európai Unióra” – összegzett az EP-képviselő.

(sajtóközlemény)