Az építész kamara szeretné, hogy Verespatak kerüljön fel a világörökségi listára

[reklam]

A kamara azért tette közzé most ezt az állásfoglalást, mert pár nap múlva lejár az a határidő, amíg Románia újjáéleszthetné a 2018-ban félbemaradt eljárást, amelynek nyomán az UNESCO a világörökség részévé nyilváníthatná Verespatakot és környékét. Akkor Románia azért lépett vissza az eljárásból és a verespataki dosszié tárgyalásának halasztását kérte, mert tartott attól, hogy Bukarest elveszítheti azt a pert, amelyet a Gold Corporation kanadai vállalat indított Románia ellen. A kanadaiak 4 milliárd dollár kártérítést követelnek a román államtól, mert a hatóságok mintegy tizenöt éven át halogatták az engedély megadását az ott rejlő arany és ezüst kitermelésére.

A G4media.ro hírportál emlékeztetett arra, hogy január 31-én jár le a határidő, amíg Románia kérhetné a védetté nyilvánítási eljárás folytatását. A kamara szerint nem helytállóak a kormány érvei, ezért kérik, hogy a kulturális minisztérium mielőbb lépjen a védetté nyilvánítási eljárás folytatása érdekében.

Az eljárást 2018-ban a szociáldemokrata kormány állította le, az ügy a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalára is került. A hírportál szerint a román állam akkor két nemzetközi ügyvédi iroda elemzése alapján döntött úgy, hogy leállítja a védetté nyilvánítási folyamatot, hogy ne csökkenjenek Románia győzelmi esélyei a kártérítési perben.

Az építész kamara kérése most azonnal aligha talál meghallgatásra, hiszen Bogdan Gheorghiu, a tavaly beiktatott liberális kormány kulturális minisztere az Agerpres hírügynökségnek hétfőn kifejtette: az UNESCO-nál az eljárását minden bizonnyal újból kell kezdeni és a kormánynak kell eldöntenie majd, hogy mikor lesz ismét alkalmas ennek a kérdésnek a napirendre tűzése.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az UNESCO-védettség nem jelent automatikusan több pénzt a műemlékek restaurálására, ez csak nagyobb nemzetközi ismertséget biztosít.

A tárcavezető szerint a régió a román törvények szerint már most is műemlékvédelmi védettség alatt áll, mi több a következő időszakban kezdeményezni fogják a restaurálások elkezdését.

Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

A kormány szorgalmazza, hogy Verespatak kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára - hangoztatta kedden a parlamentben Ludovic Orban miniszterelnök.

Orban szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) minidig is támogatta, hogy Verespatakot felvegyék az UNESCO világörökségi listájára, a folyamatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánya buktatta el.

A kormányfő felszólította a művelődési minisztert, hogy folytasson tárgyalásokat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjával (International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID), hogy megvizsgálják, hogy a román állam és a Gold Corporation magáncég Verespatakkal kapcsolatos kártérítési pere képezheti-e akadályát annak, hogy a római kori aranybánya és környéke a világörökség részévé váljon.

Verespatakot nem azért akarják feltenni az UNESCO világörökségi listájára, hogy megóvják, hanem azért, hogy blokkolják Európa legnagyobb arany- és ezüstlelőhelyét, amelyet a román államnak kellene értékesítenie az ország polgárainak érdekében – írja a Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség keddi közleményében.

A dokumentum „felelőtlennek” minősíti, hogy anélkül, hogy az ország stratégiai gazdasági érdekeit figyelembe vennék, az aranylelőhelyet „kéz alatt” fel akarják tenni a védett világörökség listájára.

Meglátásuk szerint az aranybányászat felélesztené a hazai bányaipart, és Románia az Európai Unió legnagyobb arany- és ezüsttermelője lehetne egy olyan periódusban, amikor az arany ára rekordokat döntöget.

A bánya ugyanakkor valóban megmenthetné azt a közösséget, amelyet a „védők” szegénységre ítéltek, arról nem is beszélve, hogyha Románia elveszíti a pert a bányászati licencért forduló magáncéggel szemben, akkor „saját zsebünkből” négymillió dollár kártérítést fizethetünk – írja a közlemény

A Meridian azt szeretné, hogy a román kormány véglegesen vonja vissza a római kori aranybánya és környékének jelölését az UNESCO-tól, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Orban-kabinetre „nyomás nehezedik”, hogy ezt ne tegye meg.

(MTI/Agerpres)