Az eldobott alkotmány

Vártam, hogy az alkotmánybíróság mit fog dönteni a szupernyugdíjak megadóztatása ügyében – az érdekeltek ugyanis egyből feljelentették ezt a jogszabályt, hogy nem a legfelsőbb törvénynek megfelelő –, azonban látatlanban borítékolhattam, hogy a nagy summákat felkapó taláros testület sem fogja keze közül kiengedni ezeket az összegeket. Egyszerűen, mert divat Romániában: aki bírja, marja.

Még az 1989-es változás utáni években mondotta nekem az erdélyi magyarság egyik képviselője, hogy „előbb mi szedjük meg magunkat, aztán olyan törvényeket hozunk ki, amelyek e vagyonok megtartását, sőt, gyarapítását teszik lehetővé. Aztán majd kap pénzt a plebsz is. Ezek után kezdték kihozni az olyan törvényeket, amelyek csak a hatalomban lévőknek kedveztek. Annak ellenére, hogy az alkotmány I. fejezetének 15. szakasza kimondja: az állampolgárok kiváltságok és diszkrimináció nélkül egyenlők a törvény és a közigazgatások előtt, senki sem állhat a törvény fölött. És azt is a 47. szakaszban, hogy az állam köteles az állampolgárok számára méltányos életszínvonalat biztosító gazdasági fejlesztési és szociális védelmi intézkedéseket foganatosítani.

Az állampolgárok nyugdíjra… jogosultak. A kezdetekkor megszavaztak egy olyan törvényt, amely mindenkinek a munkaideje alatt befizetett összegek után írta elő a járandóságát, majd az amerikai módit átvéve ezt a befizetett biztosításra módosították. Aztán elkezdték felszeletelni a nyugdíjakat, főleg amikor a liberális Valeriu Stoica és a szocdem Rodica Stănoiu volt az igazságügy-miniszter. Kitalálták, hogy leválnak a közös nyugdíjkasszáról, és külön pénztárat hoznak létre, amelyből nyugdíjként a jövedelmük 80 százalékát adják. Így aztán sokan nagyobb summát vittek haza, mint amennyi a bérük volt. Utánuk a rendőrök, a katonák, a diplomaták, a pilóták és a honatyák is követelőzni kezdtek, hogy nekik is nagyobb öregkori juttatás dukál. Így maradt a köznép pénztára pénz nélkül.

Érdekes, hogy a megnövelt juttatást élvező alkotmánybírák, amikor a legfelsőbb törvényt áthágó szupernyugdíj létrehozásáról volt szó, egy pisszenést sem hallattak, de ha a megadózásáról van szó, mindjárt ellenkeznek. Vagy amikor a kisnyugdíjak megemeléséről van szó, mindjárt előjönnek azzal, hogy nincs rá keret. Pedig ez is, az is ellentmond az alkotmánynak.