„Európa számos részén valóban példátlan szárazságot tapasztalunk” — mondta Carlo Buontempo, az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálatának igazgatója.
Az aszály máris visszavetette a vízenergia- és élelmiszertermelést, amelyet az ukrajnai háború okozta piaci nyomás is tovább növel.
Számos városi hatóság arra kérte a lakosokat, hogy csökkentsék az ivóvízfogyasztást. A lap szerint a helyzet azonban sokkal rosszabbra fordulhat, habár van rá némi esély, hogy az időjárási minták megváltoznak, és egy csapadékos augusztus enyhülést hoz majd.
A portál továbbá kiemelte, hogy az év legmelegebb időszaka még csak most kezdődött el, valamint az időjárás előrejelzések is baljóslatúak, ugyanis az elkövetkező napokra Európa nagy részére nagy hőséget jósolnak. A Met Office Meteorológiai Szolgálat hétfőre és keddre „vörös riasztást” adott ki, mivel a történelem során először 40 fok feletti hőmérséklet várható az Egyesült Királyságban.
Az ilyen magas hőmérséklet tovább szárítja a felszíni talajokat, amelyek már így is sok vizet veszítettek. A hőhullámok hatására a fák és bokrok a túlélés érdekében a mélyebb földrétegekből is elszívják a vizet, és ezzel kimerítik a talajvízkészletet, amelyre a szárazság idején a gazdák, az ipar, a városok és a természet egyaránt támaszkodik.
Az ökoszisztémák összeomolhatnak a terhelés alatt, ugyanis a hőhullámok „hatásai után az élővilág normalizálódása nem csak egy hétig, hanem akár évekig is eltarthat” — figyelmeztetett Niko Wanders, a hollandiai Utrechti Egyetem szélsőséges hidrológiai jelenségekkel foglalkozó adjunktusa.
Az Alpokban a tározókat és a vízerőműveket tápláló hó elmaradt ezen a télen, így Olaszországban a vízenergia 40 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest – az AFP hírügynökség jelentése szerint.
A Politico rámutatott, hogy az energiatermelésben bekövetkezett visszaesés azonban nem csupán Olaszországot, hanem az Európai Uniót is a lehető legrosszabb pillanatban érinti, mivel az EU a magas áramárak miatt, valamint az orosz gáz kiváltására minden alternatív energiaforrás felhasználását megragadja.
Portugáliában a múlt hónapban a gátak negyedannyi villamos energiát termeltek, mint az előző év júniusában.
Mivel a globális élelmiszeráramlás már így is szorult helyzetben van, az aszály megijesztette az európai gazdákat. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a gabonafélék, köztük a búza, az árpa és a kukorica idei terméshozama a száraz időjárás miatt 2,5 százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyinál.
A termelés visszaesése némileg fokozhatja a fejlődő országok aggodalmát, amelyet még az orosz—ukrán háború általi élelmiszer-válság is súlyosbít. Európának azonban így is mintegy 40 millió tonna gabonaféléből lesz exportálható többlete a következő szezonban.
Ez csekély vigasz a legsúlyosabban érintett területek gazdáinak. Magyarország Agrárminisztériuma szerdán közölte, hogy 2022-ben a hónap elejéig 8413 aszálykár-bejelentés érkezett 322 ezer hektárra, ami háromszor akkora terület, mint bármelyik korábbi első félévben.
Olaszországban a kilátások még borzalmasabbak. „Becsléseink szerint a termelés körülbelül 30 százalékkal, de lehet, hogy még ennél is nagyobb mértékben csökken, különösen a gabona esetében” – mondta Alessandra De Santis, aki a CIA olasz mezőgazdasági termelők lobbijának brüsszeli irodáját vezeti.
A regionális aszályok rendszeres nyári jelenségek, különösen Dél-Európában. A kontinens nagy részén tapasztalható aszályos időszak mértéke azonban kivételes. Magyarországtól Németországon át az Ibériai-félszigetig a talaj száraz és egyre szárazabb. A legtöbb európai folyó vízhozama az átlagosnál alacsonyabb. „Egyértelmű, hogy a helyzet mindenütt romlik” — emlékeztetett Niko Wanders.
Már túl késő a leghatékonyabb aszálykezelési intézkedések bevezetéséhez, amelyekhez gyakran stratégiai tartalékok felhalmozására van szükség. Wanders szerint az ilyen jellegű „akciótervek végrehajtása nem hetek alatt történik, évek és évtizedek kérdése, hogy az országot valóban ellenállóvá tegyük az aszályokkal szemben.”
Ha az időjárási viszonyok a nyár folyamán is fennmaradnak, az aszály a rosszból történelmi méretűvé válhat — tette hozzá a hírlap.
Másfél milliárd eurót különít el a mezőgazdasági minisztérium öntözőrendszerek kiépítésére - tájékoztatott egy szombati közleményben a szaktárca.
Az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották, az indoklás szerint a kezdeményezéssel a cél csökkenteni az éghajlatváltozásnak a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását.
A programra szánt 1,5 milliárd eurót az állami költségvetésből különítik el 2027-éig.
Az elképzelések szerint ezzel a ráfordítással a jelenlegi 89-ről 150-re emelkedne az öntözőberendezések száma, az öntözhető terület nagysága pedig 1.800.679 hektárról 2.600.439 hektárra nőne.
(Hirado.hu/Agerpres)
Csíkszék
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!