Árnyékkormány

Miközben az ellenzék sorra bukja az eddig biztosnak hitt körzeteket az időközi választásokon az ország különböző részeiben, a budai vártól Miskolcig, a Nézőpont intézet legfrissebb felmérése szerint 6%-on álló Demokratikus Koalíció vezetője, Gyurcsány Ferenc a nemrégiben bejelentette, hogy árnyékkormány alakítanak. Felesége, a párt Európai Parlamenti képviselője, Dobrev Klára egy héttel ezelőtt be is mutatta „árnyékkormányának” tagjait.

Márki-Zay Péter az ellenzék korábbi, az idei választásokon csúfosan megbukott közös miniszterelnök-jelöltje, az Egyesült Államokból a bukás után is jelentős összegekkel támogatott Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője válaszképpen jelezte, hogy létre fogják hozni a „tiszták koalícióját”. Elég érdekes vállalás ez azok után, hogy napvilágra került, hogy micsoda dimenziójú összegeket kaptak a tengeren túlról különböző forrásokból, miközben a külföldi kampányfinanszírozás nem megengedett.

A Dobrev-féle árnyékkormány nem meglepő módon az ellenzék köreiben sem akaratot osztatlan sikert. Az idei választás nagyjából tisztázta, hogy nincs győztes stratégia, sem egységben, sem külön-külön nem biztosított a győzelem. Az ellenzéki térfélen viszonylag józan hangokat a magyar érdekekkel egyébként ismételten szembemenő, ha úgy tetszik, hazáját ismételten eláruló Donáth Anna ütött meg, figyelmeztetve kollegáit, hogy jelen pillanatban egyszerűen nincs társadalmi többség az ellenzék mögött, s nem tudják megspórolni az aprómunkát.

Az ellenzék kizárólag a globális világhatalom támogatásában bízhat, tehetjük ehhez hozzá. Az eddig is rájuk tett, és jobb csapat híján a jövőben is rájuk fog tenni.

Aki azt hiszi a nemzeti oldalon, hogy garantált a további két-három választáson a Fidesz győzelme, az téved. Kőkeményen meg kell küzdeni minden megmérettetésen, az ellenfél pedig hatalmas, és a közösségi médián keresztül beláthatatlan tudatmanipuláló lehetőségei vannak.

Ráadásul kezében van az Unió vezetése a parlamenttől a bizottságig, mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy a legutóbbi, rágalmaktól hemzsegő, totálisan abszurd állításokat is tartalmazó (pl. zsidóüldözés Magyarországon, ahol e közösség messze nagyobb biztonságban van, mint tőlünk Nyugatra, ahol hála a muszlim tömegeknek napi rendszerességgel éri támadás a tagjait), az EP által nagy többséggel megszavazott jelentés választási autokráciának nevezi Magyarországot. Miközben egyébként a jogállam alapelvei, legfőképpen szólás- és lelkiismereti szabadság Nyugaton sérül valójában. Magyarországot pedig rágalmak özönére hivatkozva olyan pénzek visszatartásával fenyegetik a „magyar” ellenzék támogatása mellett, melyek jog szerint járnának hazánknak.

A helyzet hasonló ahhoz, amit drámai történelmi korszakokban már megéltünk. A baloldal most is csak idegen, a magyar nemzeti érdekekkel szemben ellenséges hatalmak támogatásában reménykedhet. Árnyékkormánnyal vagy anélkül.