Amíg nem túl késő

Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.

Bedő Zoltán

2020. szeptember 02., 00:112020. szeptember 02., 00:11

Az ember szellemi lény, úgy is mondható: lélek, amelynek a test lakhelyül szolgál, így annak az állapota befolyásolja létezésünk minőségét. Decimus Iunius Juvenalis (50/60–130) római költő nem véletlenül állította, hogy mens sana in corpore sano, magyarán: ép lélek ép testben. A megszületése óta eltelt kis híján kétezer esztendő pedig fényesen igazolta a világszerte szállóigévé vált szókapcsolata helyességét.

De amint azt a stressz híres kutatója, Selye János (1907–1982) orvos, vegyész bebizonyította, ez fordítva is igaz, a lélek állapota kihatással van a testünk működésére. Lélek és test tehát egységet alkot. Így nem a véletlen műve, hogy a fertőző betegségek nagy vagy teljes mértékben pszichoszomatikusak. Testi formában nyilvánulnak meg, de lelki okokra vezethetők vissza. Erre a két görög szó összetételéből létrejött elnevezés is utal, amelyben a psziché lelket, a szoma testet jelent.

Ma már azt is tudjuk, hogy a kórokozókkal szemben minket az immunrendszerünk véd meg, és a vírusokkal is csak ez képes eredményesen felvenni a harcot. Mint ahogy azt is, hogy ezt a csodálatos képességünket helyes táplálkozással, valamint életmóddal lehet erősíteni, és ez utóbbinak a testmozgás is szerves részét képezi. Vagyis nyilvánvaló, hogy az egészségünk megőrzése érdekében ennek a gyakorlása elengedhetetlen.

Mindezeket figyelembe véve és szem előtt tartva értetlenek voltak a koronavírus-járvány kezdetén hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek elsősorban az időseket és a gyermekeket sújtották a kijárási tilalom és a játszóterek bezárása által. És ezek feloldása megkönnyebbülést hozott, mert úgy tűnt, végre felülkerekedett a szakemberek véleménye és a józanész.

Sajnálatos módon azonban a normalitáshoz való visszatérés viszonylag kevés ideig tartott, hiszen bukaresti utasításra a városokban élő gyerekeket a nyár végén ismét megfosztották a szabad levegőn való hancúrozás lehetőségétől. Ráadásul a különben jogos és kívánatos óraszámcsökkentés is többek között a testnevelés rovására történt. Erősítés helyett tehát gyengítik az immunrendszerünket, amire sürgősen fel kell hívni a döntéshozók figyelmét – amíg nem túl késő.