Alkotmányjogász: jogos a perújrafelvétel

Puskás Bálint alkotmányjogász szerint „óriási probléma”, hogy minden törvényt, beleértve az alkotmányt is „politikai szemüvegen keresztül néznek”.

– Nincsen jól az, hogy az államfő már előre „súlyosan alkotmányellenesnek” bélyegez egy olyan szöveget, ami még nem született meg. Még nem látta, de már tudja, hogy alkotmányellenes! Nem kellene az alkotmányt beletaposni a mindennapi politikai küzdelem sarába, mert mégiscsak ez a demokratikus rend alapja – állapítja meg Puskás.

A volt alkotmánybíró szerint alapvető jogelv, hogy egy törvénytelenül létrehozott testület nem hozhat törvényes döntést. Márpedig egy 2014-ben hozott törvény kimondja, hogy a legfelsőbb bíróság öttagú testületeinek minden tagját sorshúzással kell kijelölni. Ehhez képest a testület továbbra is úgy dolgozott, hogy a legfelsőbb bíróság elnöke hivatalból tagja volt a bírói tanácsnak, és csak a másik négy tagot sorsolták melléje. Teljesen mindegy, hogy melyik módszer jobb, a legfelsőbb bíróság nem teheti meg, hogy nem tartja be a hatályos törvényt. Az alkotmánybíróság csak megállapította, hogy 2014 óta az öttagú testületek törvénytelenül működtek – magyarázza a szakember.

– Szerintem itt nincs min gondolkodni. A legfelsőbb bíróság törvénytelenül összeállított öttagú testületeinek az összes ítélete érvénytelen, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy perújrafelvételt kérjen. Az alkotmány szerint ugyanis az állampolgároknak joguk van a tisztességes bírói eljáráshoz, és joguk van jogorvoslatot kérni, ha törvényszegően jártak el velük szemben. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy felmentik! Mindössze arról van szó, hogy joga van ahhoz, hogy perét egy törvényesen megalakult testület tárgyalja. Elévülésről szó sem lehet, hiszen minden határidő „lenullázódik” – hangsúlyozza Puskás Bálint, aki szerint kevesebb mint kétszáz ügyről van szó.  

A volt alkotmánybíró kifejtette: neki sem „szimpatikus”, ha ezzel Dragnea esetleg megússza, de „ha egyszer egy alapelvet átlépünk, annak beláthatatlan következményei lesznek”.

Márton Árpád, a képviselőház jogi bizottságának tagja szerint „sincs szó visszamenőleges hatályról”. Az alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy 2014-től nem tartják be a törvényt, és azt mondta: be kell tartani. Nem mostantól, hanem amióta megjelent, 2014-től!

– Ha nem orvosoljuk az eltelt időszakot, az olyan, mintha öt évvel ezelőtt loptam volna valamit, s most azt mondanák, hogy többé ne lopjak, de amit akkor loptam, azt nyugodtan megtarthatom – érvelt a képviselő.

Márton Árpád hozzátette: „az nem lehet”, hogy senki nem felel azért, hogy a legfelsőbb bíróság öt éven keresztül megszegte a törvényt.