Alkotmányellenes a lehallgatásokra alapozott perek újratárgyalásáról elfogadott törvénytervezet

Az alkotmánybíróság szerdai határozatában valamennyi óvásnak helyt adott, amelyet a jobbközép ellenzék, Klaus Johannis államfő és a legfelsőbb bíróság terjesztett be a törvénytervezet ellen.

A bukaresti szociálliberális kormánytöbbség pártelnökei, Liviu Dragnea szociáldemokrata és Călin Popescu Tăriceanu liberális házelnök által kezdeményezett jogszabályt tavaly novemberben szavazta meg a képviselőház. A törvény feloldotta volna annak a - legfelsőbb védelmi tanácsban (CSAT) 2005-ben elfogadott - határozatnak a titkosságát, amely nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a korrupciót.

A bukaresti kormányzati sajtó szerint erre a CSAT-határozatra alapozva születtek az évek során titkos együttműködési megállapodások a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a vádhatóságok között, lehetővé téve a korrupciós ügyek titkosszolgálati befolyásolását. A törvény azoknak a megállapodásoknak a titkosságát is feloldotta volna, amelyeket a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA), a legfőbb ügyészséggel, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséggel (DIICOT) kötött a hírszerzés.

Szerdán hozott határozata indoklását később teszi közzé az alkotmánybíróság. Médiaértesülések szerint a jogszabály azért bukta el a normakontrollt, mert a különböző dokumentumok titkosításának feloldása nem a parlament, hanem a kormány vagy az iratot kibocsátó intézmények hatáskörébe tartozik.

A szociálliberális kormánytöbbség azt hangoztatja, hogy Romániát ügyészállammá tették a titkosszolgálati befolyás alá vont vádhatóságok, amelyek a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végeznek. A jobboldali ellenzék szerint viszont a bíróság elé állított kormánypárti politikusok azért korlátozzák az igazságszolgáltatás mozgásterét, és azért próbálják enyhíteni a büntetőjog korrupcióellenes szigorát, hogy megússzák a börtönt.

A most alkotmánysértőnek minősített törvénytervezet nem az egyedüli olyan próbálkozása a bukaresti kormánynak, amellyel megkérdőjelezné a korábbi jogerős ítéleteket. Az utóbbi hetekben a jobboldali ellenzék, Klaus Johannis államfő és az Európai Bizottság éles kritikáját váltotta ki a kormány úgynevezett "perújítási rendeletének" tervezete is. Az igazságügyi miniszter bejelentése szerint a kormány azok számára akar jogorvoslati lehetőséget teremteni, akiket a legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsai ítéltek el az utóbbi öt évben. Ezeket a tanácsokat ugyanis - egy alkotmánybírósági döntés értelmében - 2014 óta rendre szabálytalanul sorsolták ki.

(MTI)