Alakul az ékszerdoboz

Most már rá sem lehet ismerni a minorita rendház egykoron romos épületére és a gazzal benőtt udvarára. Az ingatlan gyönyörűen megújult, emellett a kert területrendezésével is haladnak.

Bartos Loránt

2021. május 26., 00:252021. május 26., 00:25

Az utolsó simításokat végzi a kivitelező cég a kantai minorita rendház épületén, amelyet kívül-belül példásan rehabilitáltak. A katolikus egyház tulajdonát képező ingatlan a felújítást követően a dévai Szent Ferenc Alapítvány ügykezelésébe kerül, amely egyrészt hagyományos mesterségeket oktató iskolát üzemeltetne abban, de tárgyalásokat folytatnak egy turisztikai szakképző főiskola indításáról is. Az épület átadására vélhetően néhány hetes csúszással, a nyáron kerül sor. A munkát végző cég azonban így is határidő előtt végez, mivel a 2019-ben megkezdett munkálatok elvégzésére 36 hónap volt a kiszabott határidő, korábban pedig olyan ígéretet tettek, hogy szeptember végére készül el az ingatlan teljes felújítása.

A munka a napokban megejtett terepszemlénk során is gőzerővel zajlott, a külső udvaron felszerelték a térvilágítás elemeit, készül a sétányok alapozása, körvonalazódik az is, hogy hol lesz zöldövezet. Az épülethez hozzátoldott vizesblokk mögött érdekes kontrasztot mutat a régi építkezésből maradt néhány „folt”, melynek köszönhetően az érdeklődők képet kaphatnak arról, miként épült Nagy Mózes esztelneki plébános, iskolaalapító szorgalmazására, jelentős közösségi és egyházi összefogás révén az egykori kantafalvi ingatlan.

A rendház volt a megalapozója a szélesebb körre kiterjesztett háromszéki oktatásnak, kis túlzással mondhatni, abból nőtt ki az alapító nevét viselő kantai gimnázium. A minorita rendház Fejér László szenátor kezdeményezésére, Böjte Csaba testvér partnerségével, valamint az RMDSZ lobbizása révén kaphatta vissza valamikori pompáját. Az érdekképviselet járt ugyanis közbe Magyarország kormányánál, hogy támogatást adjanak az épület mintegy hárommillió eurót felemésztő korszerűsítésére. Azt megelőzően Kézdivásárhely önkormányzata is pályázott uniós pénzalapokra, de a projektet azzal az indoklással utasították el, hogy nem mellé-kelték a katolikus egyház alapító okiratát. Ezért a városháza most is pereskedik, és anyagi kártérítést követel az uniós pénzeket kezelő minisztériumtól.