A viharok elmúlnak...

A nagy júniusi esőzések és áradások után a július viszonylagos nyugalomban telt, mondta a prefektus, csak néhány kisebb árvízkárt jegyeztek: Zabolán egy palló és 3 kilométernyi út károsodott és a Feketeügyön átívelő híd Kézdimartonos és Kézdivásárhely között. Komolyabb problémát okoztak a vizek a Kovászna patakán átívelő hídnál Páké és Barátos között, illetve Zágonban.

A május végi, hatalmas károkat okozó málnásfürdői áradás esetében a kormányhivatal közbenjárására megszületett az a kormányrendelet, amellyel a község 4,67 millió lejt kapott a fejlesztési minisztériumtól, ebből 3,2 millió lejt a 122 B községi út felújítására. A júniusi, 15 millió lejre rúgó árvízkárok esetében azonban már az önkormányzatoknak kell az Országos Befektetési Társasághoz fordulniuk a kárfelmérő által megbecsült kár megtérítésére.

Ráduly jelentős sikerként könyvelte el a lakott területen feltűnő veszélyes medvék esetében gyors beavatkozást lehetővé tevő kormányrendeletet, amely már nem teszi minisztériumi engedélytől függővé a gyors közbelépést. Az intézkedéshez az önkormányzatoknak fel kell állítani egy bizottságot, amely sürgősséggel megoldja a vészhelyzetet – ennek vezetője a polgármester vagy alpolgármester–, illetve szerződést kell hogy kössenek egy állatorvossal, a helyi vadásztársaság képviselőjével, a csendőrséggel.

Viszont addig is, amíg a procedúrák lezajlanak, az erdőőrség bevonásával azonnal lehet élni az elriasztás, eutanázia, kilövés megoldásával, amennyiben valaki jelenti a 112-es hívószámon a veszélyt (és csak ezután). Kilövés esetén a medve bundája és koponyája állami tulajdonban marad. Azonban több probléma is felmerül a beavatkozások kapcsán, kezdve azzal, hogy a procedúrák költségei nincsenek a költségvetésbe foglalva: meg kell találni a forrásokat, a költségvetés-kiegészítések erre lehetőséget teremtenek.
– Volt rá eset, hogy egy község lakója bepanaszolta polgármesterét, mert az nem vállalta fel a közbelépés felelősségét – mondta a prefektus –, az illető vezetőnek meg kell értenie, nincs más kiút, elsőrendű kötelessége a helyi lakók biztonságát szavatolni.

A hivatalvezető személyesen úgy látja, a medvék áthelyezése nem megoldás, hacsak nem az egész unióra gondolunk, az ország teljes területe ugyanis nem elég a medvéknek, és ennek bizonyítását számokkal is levezette.

Tekintve, hogy egy medvének a WWF (Természetvédelmi Világalap) szerint 5000–27.000 hektár az élőhelye, és hogy Kovászna megyében 180 ezer hektárnyi erdős terület van, a Környezetvédelmi Hivatal által jelenleg 1670-esre becsült medvelétszám sokkal több az optimálisnál: ha a WWF ajánlott maximumát nézzük, akkor 14 nagyvad elég lenne az erdőkbe (75, ha a megye összterületét nézzük), a vadászok számításai szerint is maximum 600-nak elég a terület. Románia, Magyarország, Bulgária összterületére elegendő a megyében élő medveállomány – derült ki a számításokból. Júliusban 71 esetben jelezték a nagyvad jelenlétét a sürgősségi hívószámon.