A szeretet kockái

A szerzőt és beszélgetőtársát, Benedek-Huszár János baróti polgármestert Csíki Izabella könyvtáros üdvözölte, minekutána a város elöljárója kérdéseket intézett a nem mindennapi könyvvel debütáló Gáspár Krisztinához.

A válaszokból azt tudhattuk meg, hogy a tengerparti Mangálián született, de már óvodás korában Erdővidékre költözött Krisztina 30 évvel ezelőtt kezdett barátkozni az írással, pontosabban a versírással. Könyvében ugyanis, a prózai írások mellett, egy egész csokorra való vers is található, melyek, ahogy jellemezte, „megélt érzéseket, tiszta, igaz érzelmeket” adnak át az olvasónak. Krisztinához nem volt kegyes a sors: már fiatalkorában két tragédiával, édesapja és testvére elvesztésével kellett szembesülnie, de Down-szindrómával született második kislánya (a Down-szindróma súlyos fejlődési rendellenességgel járó betegség, hátterében a hibás sejtosztódás áll – szerk. megj.) azonban már nem újabb sorscsapást, hanem inkább ajándékot, küldetést jelentett számára. „Azelőtt fogtechnikusként dolgoztam, de miután Kincső megszületett, más hivatást kellett válasszak (jelenleg óvónő a speciális napközis csoportban).

Teljesen megváltoztatta az életünket, sorsunkat hozza kellett igazítsam, a miértekre nem volt idő válaszokat keresni. Úgy vélem, a miérteket leküzdve kezdődött számunkra az élet” – mondotta.
Úgy fogalmazott, hogy a könyvben található prózai írások sem mások, mint üzenetek, melyeket kislánya inspirált, és azt üzenik az olvasóknak, hogy együtt lehet élni a Down-szindrómás gyermekekkel is, tőlük is ugyanúgy lehet szeretetet és örömet kapni, mint más, egészséges gyermekektől. „Sőt, többet!”– ez egyféle jelmondata is Krisztinának, hiszen a sajátos nevelési igényű gyermekekkel már negyedik éve egy zenés csoportot működtet, melynek az a neve, hogy „Nem vagyunk mi kevesebbek, sőt, többek!” – bizonyítva ezáltal is tehetségüket, képességeiket. Anyák napi ünnepségüket április 29-én, pénteken 18 órától tartják ugyancsak a baróti könyvtár olvasótermében.

Végül elhangzott, Krisztina egy újabb kötetet is készít Mindennapjaink címmel, melyet kislányával eltöltött közös életükről írt, majd úgy összegzett: „hálát adok mindenért, amink van, hiszem azt, hogy jól alakul életünk, a pozitív hozzáállás erőt ad nekem”.

A bemutató végén hosszan dedikált, olvasói pedig virágcsokrokkal fejezték ki hálájukat és együtt-érzésüket.