A szavak rejtett természetéről

Rejtőzködő, titokzatos író, „a magyar Jack London” – a leggyakrabban így emlegetik a Centauri Pennatus álnéven publikáló szerzőt, aki a nagyközönség előtt is széles karimájú, arcát a nyilvánosság elől eltakaró kalapjában jelenik meg, és arra kéri a szervezőket, őrizzék meg inkognitóját, tehát olyan fotót sem szabad közölni róla, ami leleplezhetné.

A négykötetes magyarországi íróval pénteken találkozhattak az érdeklődők a Vigadó Művelődési Ház galériájában, szombaton pedig 18 órától a sepsiszentgyörgyi Szimplában a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál közönsége előtt mutatkozott be.
A negyvenes éveiben járó szerző húsz évig saját kedvtelésből, publikálás nélkül írt. Az irodalmi életben 2006 óta van jelen, tíz éven keresztül azonban nem jelent meg közönség előtt, legelőször két évvel ezelőtt „engedett a nyomásnak”, derült ki a pénteki író-olvasó találkozón, ahol Centauri ezúttal sem kívánta felfedni kilétét. A szerző beszélgetőtársa László Noémi kolozsvári költő, műfordító volt, akinek kérdései személyes történetmesélésre ösztönözték az írót. Kiderült, Centauri Pennatus az írásra egyfajta ajtóként tekint, amelyen keresztül az író egy semmi máshoz nem hasonlítható és sehogy máshogy el nem érhető szabadsághoz, mozgástérhez juthat. Ezzel a szabadsággal a négykötetes szerző bátran játszadozik, sajátságos, fantáziadús stílussal veti papírra nem mindennapi történeteit, ahogyan az életben, úgy a könyvírásnál is figyelve arra, hogy ne maradjon ki fontos dolog belőle. Centauri szerint lelke néhány tekintetben a gyermeki létnél maradt, még mindig képes rácsodálkozni apró dolgokra, leginkább a repülésre képes állatok képesek lenyűgözni. Inspirációt gyakran Jack London amerikai író alkotásaiból, életéből merít, akit saját maga egyfajta hasonmásának érez. Ez a hasonlóság többek között a kalandvágyára is kiterjed, amelyet már több szokatlan túra során bizonyított. Kézdivásárhelyi látogatása során ezekről is beszámolt, kiemelt figyelmet fordítva a Jack London-túrára, amelyet 2016 januárjában tett meg. Ötezer forinttal és néhány alapkellékkel indult útnak, bízva az emberek segítségében, jóindulatában. A húsznapos túra – elmondása szerint – teljesen megváltoztatta, és habár a segítőkész emberek pozitív benyomást keltettek, a túra megerősítette benne, hogy az emberiség rossz irányba halad.
A pénteki találkozó során az álnév eredetére is fény derült. A szerző elmondta, a Kentaur csillagképre utaló Centauri több okból is kapcsolódik hozzá. „Centaurinak kettős képe van, és számomra nagyon érdekes az optikailag nem látható, csak rádiósugárzás révén érzékelhető képe”, fejtette ki a szerző, utalva rejtőzködő, titokzatos énjére. „A csillagot valószínűleg egy nagy robbanás hozta létre, amelyet tizenévesen, a név kitalálásának idején én is felfedeztem magamban. A név szépsége továbbá, hogy utal a kentaurra, azaz az ember és az állat kettősségére” – tette hozzá a szerző, aki szerint minden emberben ott lakozik az állat is, ami minden tévhit ellenére nem egy rossz dolog. Az esemény végén a szerző írásaiból, többek között legújabb regényéből kaphatott egy kis ízelítőt a közönség.

Pap Eszter Edina