Mielőtt a székelyeredet-kérdés két megoldásáról szólnék, engedtessék meg elidőznöm egy jegyzet erejéig a krónikaírók székelyekről alkotott véleményénél.
2017. március 29., 00:062017. március 29., 00:06
Mielőtt a székelyeredet-kérdés két megoldásáról szólnék, engedtessék meg elidőznöm egy jegyzet erejéig a krónikaírók székelyekről alkotott véleményénél. Nem azokról a sokszor vitatható és félrevezető állításokról van szó, melyet olvasmányaikból, tévedésen vagy politikai propagandán alapuló iratokból merítettek, illetve maguk ötöltek ki, hanem a kortárs nézetekről, melyek a feljegyzés időpontjában elterjedt vélekedéseknek és tudott tényeknek számítottak a székelyekről, akik akkorára már jól meghatározott szerepet töltöttek be és különleges jogállással bírtak Erdély délkeleti sarkában.
Az ún. őskrónika Kálti Márk által megőrzött részlete egy 1116-beli csehek ellen vívott csata kapcsán említi a könnyűlovas-íjász székelyeket, akik akkor a besenyőkkel együtt szolgáltak előőrsként a király seregében. Anonymusnál, III. Béla névtelen jegyzőjénél a székelyek mint Attila király maradék népe járulnak a honfoglaló magyarság elé, és ajánlják fel szövetségüket. Ettől valamelyest később, a krónikáját 1282 és 1285 között megalkotó Kézai Simon a hun mondát továbbfejlesztő (ő a magyarságot magát is hun eredetűnek tekintette) történettel szolgál. Nem kívánunk ennek szálaiba belegabalyodni, ő viszont még II. András keresztes hadjáratában is szerepelteti népünket, amely a „babiloni szultán” seregét is segített volna megfutamítani.
Idézem inkább Thuróczy Jánost, aki az 1480-as években írta: a székelyek, mint a valamikori hunok maradékai, „mivel népük nem keveredett idegen vérrel, erkölcseikben is szigorúbbak s a föld felosztásában is igen különböznek a többi magyaroktól”. Antonio Bonfini reneszánsz krónikás ugyanabban az évtizedben, de már Mátyás király udvarában ehhez hozzáfűzi: „A szolgaságot egyáltalában nem tűrik, ezért van az, hogy mindezidáig szabadságban élnek, és inkább meghalnának, mintsem hogy adót fizessenek”.
Szamosközi István, Bocskai István erdélyi fejedelem történetírója 1605 körül továbbmegy. Azt állítja, pallérozottságban ugyan a szászok túltesznek rajtuk, viszont „azzal dicsekszenek, hogy a legősibb magyarok, s azt vallják, hogy Attila seregeinek maradványai.” Ugyancsak ő minősíti a székelyeket „kezdettől fogva a legszabadabb szabad” népnek. A témára hamarosan visszatérünk.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!