A román termék napja

Nagyon jó ötlet, hogy október 10-ét a román termék napjának nevezték ki. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint üdvözlendő minden olyan jogszabály, amely a helyi termelőket, a helyi termelést és a helyi termékek fogyasztását ösztönzi.

Könczei Csaba szerint a romániai termék napja egyúttal a helyi termék napja is.
– Mi eddig is megpróbáltuk a magunk erejéből „futtatni” a helyi termelőket, a helyi termékeket, és minthogy minden helyi termék romániai termék is, ez a törvény üdvözlendő. Ez azt jelenti, hogy ezután több költségvetési pénzt lehet költeni arra, hogy felhívjuk a figyelmet: ha azt esszük, amit itt a vidéken, de akár az országban megtermelünk, az a pénz itt marad, és fejlődéshez vezet – mondta az igazgató.

Helyi szinten minden hét végén vásár, ünnepség van, ezért mi ahhoz igazodunk, és nem fogunk szerdára betenni egy termésnap-félét – biztosított.
A törvény meghatározása szerint az a romániai termék, amely 100 százalékban romániai alapanyagból készül, romániai gazdák termékéből. Ezzel kapcsolatban, az igazgató szerint, „nem ártana tisztázni egyet s mást”.
– Itt van például a pityókás házi kenyér, amelyet le szeretnénk védeni, hogy megkapja a hagyományos termék védjegyet az Európai Unióban. Ehhez helyi terméknek kell lennie, a fenti törvény értelmében is. Vajon 100 százalékban helyi termék-e az a házikenyér, amibe holland vetőmagból termett pityókát gyúrtak bele? Vagy elég az, hogy helyi termelő termelte meg a saját földjén? – vetette fel a kérdést.

Könczei Csaba azt mondja: azért lenne fontos Európai Uniós hagyományos termék védjegyet szerezni a házikenyérnek, mert eddig Romániában mindösszesen négy termék használhatja ezt a ki­emelkedő megkülönböztetést: a topoloveni-i szilvalekvár, a barcasági füstölt busa, a libánfalvi telemea és a pleşcoi-i vékony kolbász.
Az igazgató úgy tudja: egyelőre azért sem lehet levédésért folyamodni, mert ahhoz az arra legilletékesebb termelőknek meg kellene egyezniük a pityókás házikenyér egységes receptjében, és ez „egy­előre nem látszik túl valószínűnek”.

Kérdésre válaszolva az igazgató elmondta: az utóbbi időben az idén lesz a legjobb krumplitermés. Míg más esztendőkben hektáronként 21–22 tonna átlagos hozam lett, idén az eddig begyűjtött területeken 28 tonnás hozamot regisztráltak, ez jó harminc százalékkal több, mint a sokéves átlag.
– A nagytermelők, akik több száz hektáron gazdálkodnak, modern eszközöket használnak, gépekkel dolgoznak, 40-45, bizonyos területeken akár több mint 50 tonnát is begyűjtöttek, ám az átlagba beleszámítjuk a szerényebb anyagi és technikai ráfordítással dolgozó kistermelőket is, akik – bár a maguk szintjén ugyancsak jó termést értek el – lefele „húzzák” a statisztikát – részletezte a szakember.
Kovászna megyében idén a korábbi éveknél nagyobb, több mint 13 ezer hektár területre ültettek pityókát.